Linux Indítólemez HOGYAN
Tom Fawcett (fawcett@croftj.net)
3.5, July 1999
Ez a dokumentáció azt mutatja be, hogyan készítheted el a saját Linux
indító/gyökér lemezeidet. Ezeket a lemezeket a rendszered biztonsági
lemezeként, vagy új rendszerkomponensek tesztelésére használhatod. Ha
még nem olvastad el a Linux GYIK-et és az olyan idevágó doku
mentációkat, mint a Linux Telepítés HOGYAN és a Linux Telepítési
Kézikönyv, nem ajánlatos indítólemez készítésével próbálkoznod. Ha
csak vészhelyzet esetére szeretnél biztonsági lemezt készíteni, nézd
meg a ``Előre-gyártott indítólemezek'' Függeléket.
______________________________________________________________________
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés.
1.1 Verzió megjegyzések.
1.2 Visszacsatolás és köszönet-nyilvánítás.
1.3 Terjesztési jogosultság.
2. Bevezetés.
3. Indítólemezek és az indítás folyamata.
3.1 Az indítási folyamat.
3.2 Lemez típusok.
4. Gyökér állományrendszer készítése.
4.1 Áttekintés.
4.2 Az állományrendszer elkészítése.
4.3 Az állományrendszer benépesítése.
4.3.1 /dev
4.3.2 /etc
4.3.3 /bin és /sbin
4.3.4 /lib
4.4 PAM és NSS számára szolgáltatandók.
4.4.1 PAM (Pluggable Authentication Modules: Beilleszthető Hitelesítő Modul).
4.4.2 NSS (Name Service Switch: Név Szolgáltatás Kapcsoló).
4.5 Modulok.
4.6 Néhány utolsó simítás.
4.7 Töltsük fel.
5. Kernel választása.
6. Rakjuk össze őket: lemez(ek) elkészítése.
6.1 A kernel másolása LILO-val.(NCDXLILO)NCDX.
6.2 A Kernel másolása LILO nélkül.
6.3 Memórialemez szó beállítása.
6.4 A gyökér állományrendszer átvitele.
7. Hibakeresés, avagy a Legyőzött Gyötrődése.
8. Vegyes témakörök.
8.1 A gyökér állományrendszer méretének csökkentése
8.2 Nem memórialemez gyökér állományrendszerek.
8.3 Eszközlemez készítése.
9. Hogy csinálják a profik?
10. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) listája
A. Erőforrások és mutatók.
A.1 Előre elkészített indítólemezek.
A.2 Mentő csomagok.
A.3 Graham Chapman parancsértelmező szkriptje
A.4 LILO -- a Linux betöltő.
A.5 Linux GYIK és HOGYANok.
A.6 Memórialemez használat.
A.7 A Linux betöltési folyamata.
B. LILO indulási hibakódok.
C. Példa egy gyökérlemez könyvtárlistájára.
D. Példa egy eszköz lemez alkönyvtár listájára.
______________________________________________________________________
1. Bevezetés.
Megjegyzés: Ez a dokumentáció elavult lehet. Ha a címlapon szereplő
dátum több, mint hat hónappal ezelőtti, nézd meg a Linux Documentation
Project holapon ( <http://metalab.unc.edu/LDP/HOWTO/Bootdisk-
HOWTO.html>), hogy nincs-e frisebb verzió.
Bár ez a dokumentáció jól olvasható sima szöveges formátumban, sokkal
jobban néz ki Postscript (.ps) vagy HTML formátumban, mert tipográfiai
jeleket is használunk. Ajánljuk, hogy ezek valamelyikét használd.
1.1. Verzió megjegyzések.
Graham Chapman (grahamc@zeta.org.au) írta az eredeti Bootdisk-HOWTO-t
és a 3.1-es verzióig ő támogatta. Tom Fawcett (fawcett@croftj.net)
sok dolgot hozzátett a 2.0-s kernel miatt, és ő a dokumentáció
karbantartója a 3.2-es verziótól kezdve. Chapman eredeti
dokumentációjának nagyrésze változatlanul megmaradt.
A Bootdisk-HOWTO fordítását, az Indítólemez-HOGYAN-t Bábos Balázs
(bbk@swi.hu) készítette.
Ez a dokumentáció a 2.0-ás és későbbi kernelekhez készült. Ha ennél
régebbi kerneled van (1.2.xx vagy korábbi), nézd meg e dokumentáció
korábbi verzióit, melyeket a Graham Chapman honlapja
<http://www.zeta.org.au/~grahamc/linux.html> helyről szerezhetsz be.
Ezek az információk kifejezetten Intel Linux platformra készültek. Az
itt található dolgok nagyrésze más processzorú Linux rendszerben is
felhasználhatók, de nincs saját tapasztalatunk e téren. Ha valaki
rendelkezik más platform indítólemezének elkészítésében
tapasztalattal, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.
1.2. Visszacsatolás és köszönet-nyilvánítás.
Szívesen fogadunk minden a dokumentációval kapcsolatos pozitív vagy
negatív visszajelzést. A legjobb tudásunk szerint próbáltuk meg
összeállítani az itt található utasításokat és információkat, hogy
helytállóak és megbízhatóak legyenek. Légyszíves értesíts minket, ha
hibát vagy elírást találnál.
Köszönjük sokatoknak, akik segítettetek javításokkal és ötletekkel. A
közreműködésetek tette sokkal jobbá, nélkületek nem sikerült volna.
Megjegyzéseket, javításokat, kérdéseket a készítő fentebb olvasható E-
mail címére küldheted. Nem bánom, ha kérdésekre kell válaszolnom, de
először olvasd el a ``Hibajavítást''-t.
1.3. Terjesztési jogosultság.
Copyright Š 1995,1996,1997,1998,1999 by Tom Fawcett and Graham
Chapman. Ez a dokumentáció szabadon terjeszhető a Linux Documentation
Project License ( <http://metalab.unc.edu/LDP/COPYRIGHT.html>)
figyelembevételével. Fordulj a készítőkhöz, ha nem tudsz hozzájutni a
licenszhez.
Ez egy ingyenes dokumentáció. Abban a reményben terjesztjük, hogy
hasznos lehet, de bármiféle garancia nélkül.
2. Bevezetés.
A Linux indítólemezek több esetben hasznosak lehetnek, mint például:
ˇ Új kernel tesztelése.
ˇ Lemezhiba utáni helyreállítás -- bármi, az elveszett indító
szektortól kezdve a merevlemez fejének összetöréséig.
ˇ Letiltott rendszer javítása. Súlyos hiba, ha root-ként
használhatatlanul hagyva a rendszert kiléphetsz belőle, és indító
lemezre lesz szükséged a helyreállításához.
ˇ Olyan kritikus rendszer állományok frissítésekor, mint például a
libc.so.
Több lehetőség áll rendelkezésedre, hogy beszerezz indító lemezeket:
ˇ Használhatod például a Slackware disztribúció lemezeit. Ezek
legalább lehetővé teszik, hogy Linux rendszert indíts.
ˇ Használhatsz mentő csomagokat, amiket arra terveztek, hogy
biztonsági indító lemezt készíthess velük.
ˇ Vizsgáld meg, hogy mi szükséges az összes lemez működéséhez, és
készítsd el a sajátod.
Néhányan ez utóbbit választják, azaz saját maguk készítik el a
rendszerindító lemezeiket. Így ha valami elromlik, ki tudják találni,
hogy mi a teendő a megjavításához. Ezen kívül ez egy jó módszer arra,
hogy megtanulják, hogy is működik egy Linux rendszer.
Ez a dokumentáció feltételezi, hogy van némi jártasságod a Linux
rendszer-adminiszráció alapkérdéseiben. Például nem árt tudnod, hogy
mik azok az alkönyvtárak, állományrendszerek és floppy lemezek. Ezen
kívül jó ha tudod használni a mount és a df parancsokat, valamint
ismerned kell, hogy a /etc/passwd és fstab állományok mire jók, és
hogyan néznek ki. Nem árt, ha azt is tudod, hogy a legtöbb parancsot,
amit ebben a HOGYAN-ban is használunk root-ként kell futtatnod.
A saját indítólemezed a semmiből való elkészítése meglehetősen
bonyolult dolog. Ha még nem olvastad el a Linux GYIK-et és az olyan
idevágó dokumentációkat, mint a Linux Telepítés HOGYAN és a Linux
Telepítési Kézikönyv, nem ajánlatos indítólemez készítésével
próbálkoznod. Ha csak vészhelyzetek esetére kell egy működő
indítólemez, sokkal egyszerűbb, ha letöltesz egy megfelelő változatot
magadnak. Nézd meg a ``Előre elkészített indítólemezek'' függeléket
lejjebb, hogy hol is találod ezeket.
3. Indítólemezek és az indítás folyamata.
Az indítólemez tulajdonképpen egy pici, saját magát egyetlen floppy
lemezen tartalmazó Linux rendszer. Sok -a teljes méretű Linux
rendszerben lévő funkcióhoz hasonló- funkciót kell ellátnia. Mielőtt
nekikezdenél egy ilyen rendszer készítésének, meg kell értened az alap
Linux rendszer betöltési folyamatát. Azokkal az alapokkal foglalkozunk
itt, amikre a dokumentáció további részének megértéséhez szükséged
lesz. Több esetben a részleteket és az alternatív lehetőségeket
kihagytuk.
3.1. Az indítási folyamat.
Minden PC rendszer az indítási folyamatot a ROM-ban lévő kód
végrehajtásával (pontosabban a BIOS-ban) kezdi, hogy betöltse az
indító meghajtó 0. szektor, 0. cylinderén található szektort. Az
indító meghajtó általában az első floppy lemez meghajtó (DOS alatt
A:-val jelölik, Linuxban /dev/fd0). A BIOS ezután megpróbálja
végrehajtani ezt a szektort. A legtöbb indítható lemez 0. szektora, 0.
cylindere a következők valamelyikét tartalmazza:
ˇ indító betöltő, mint például a LILO kódja, ami majd megtalálja a
kernelt, betölti, és végrehajtja, hogy elindítsa a teljes betöltőt.
ˇ egy olyan operációs rendszer magjának kezdete, mint például a
Linux.
Ha a Linux kernel nyers-másolással kerül át egy lemezre, a lemez első
szektora magának a kernelnek az első szektorát fogja tartalmazni. Az
első szektor fogja folytatni a betöltési folyamatot a kernel többi
részének indító eszközről való betöltésével.
Amint a kernel teljes egészében betöltődött, néhány alapvető eszköz-
inicializálást hajt végre. Ezután megpróbálja betölteni és
beilleszteni a gyökér állományrendszert néhány eszközről. A gyökér
állományrendszer egyszerűen az az állományrendszer, amit ``/''-ként
illesztünk be. A kernelnek meg kell mondani, hogy hol keresse a gyökér
állományrendszert; ha nem talál betölthető állományrendszert itt,
megáll.
Néhány esetben az induláskor -- gyakran, amikor lemezről indítunk -- a
gyökér állományrendszert memórialemezre töltjük be, amit a rendszer a
RAM-ból olvas úgy, mintha lemez lenne. Két indok lehet, ami miatt a
rendszert memórialemezre töltjük. Az első, hogy a RAM lényegesen
gyorsabb bármely floppy lemeznél, így a rendszer működése nagyon
gyors, a második, hogy a kernelt tömörített állományrendszerről
töltjük be a lemezről, majd memórialemezre kitömörítjük, ezzel
lehetővé téve több állomány lemezre másolását.
Ha a gyökér állományrendszer betöltődött, és beillesztődött, a
következőhöz hasonló üzenetet kapsz:
VFS: Mounted root (ext2 filesystem) readonly.
Ennél a pontnál a renszer megkeresi az gyökér állományrendszeren az
init programot (a /bin vagy az /sbin alkönyvtárban), és végrehajtja.
Az init az /etc/inittab állományból olvassa a konfigurációt, megkeresi
a megfelelő sysinit sort, és végrehajtja a named szkriptet. A sysinit
szkript általában valami olyasmi, mint az /etc/rc vagy az
/etc/init.d/boot. Ez a szkript parancsértelmező parancsok halmaza,
amik az olyan alap rendszer szolgáltatásokat állítják be, mint:
ˇ fsck futtatása minden lemezen,
ˇ Megfelelő kernel modulok, betöltése
ˇ Swap indítása,
ˇ Hálózat inicializálása,
ˇ Az fstab-ban felsorolt lemezek beillesztése.
Ez a szkript gyakran meghív más szkripteket, hogy moduláris
inicializálást tegyen lehetővé. Például a közös SysVinit szerkezet, az
/etc/rc.d/ alkönyvtár olyan alkönyvtárak teljes rendszerét
tartalmazza, amelyek állományai megadják, hogy hogy kell engedélyezni
és leállítani a legtöbb rendszerszolgáltatást. Mindazonáltal az
indítólemezek sysinit szkriptje gyakran nagyon egyszerű.
Amikor a sysinit szkript végez, visszaadja a vezérlést az init-nek,
ami ezután az inittab initdefault kulcsszavával megadott
alapértelmezett futásszintre lép. A futásszint sor általában
meghatároz egy getty-hez hasonló programot, ami a konzolon és tty-ken
keresztüli kommunikációért felelős. A getty az a program, ami a már
ismerős ``login:'' promptot írja ki. A getty program hívja meg a login
programot, hogy a bejelentkezéseket lekezelje, és beállítsa a
felhasználói környezetet.
3.2. Lemez típusok.
Miután átnéztük az alap indulási folyamatot, definiálhatjuk a
különböző lemeztípusokat. Négy típusba sorolhatjuk a lemezeket. A
dokumentációban szereplő ``lemez'' szó alatt a továbbiakban a floppy
lemezt értjük, ha másként nem rendelkezünk, bár a legtöbb dolog,
amiről szó lesz, érvényes merevlemezre is.
betöltő(boot)
A lemez a betöltendő kernelt tartalmazza. A lemez a kernel
betöltésére használható, ami utána másik lemezen levő gyökér
állományrendszert töltene be. A betöltőlemezen levő kernelnek
meg kell mondani, hogy hol találja a gyökér állományrendszert.
Gyakran a betöltőlemez másik lemezen levő gyökér
állományrendszert tölt be, de az is megoldható, hogy merevlemez
gyökér állományrendszerét töltse be inkább. Ezt általában új
kernel tesztelésére használjuk. (tulajdonképpen a ``make
zdisk'' parancs automatikusan készít ilyen betöltő lemezt a
kernel forráskódjából).
gyökér(root)
A Linux rendszer működéséhez szükséges állományokat tartalmazó
állományrendszer. Az ilyen lemez nem szükségszerűen tartalmaz
kernelt, vagy indító betöltőt (boot loader).
Egy gyökér lemezt használhatunk más lemezen lévő rendszertől
függetlenül, ha a kernel már betöltődött. A gyökérlemez gyakran
automatikusan memórialemezre másolódik. Ez sokkal gyorsabbá
teszi a gyökérlemez használatát, és felszabadítja a lemez
meghajtót az eszközlemez számára.
betöltő/gyökér(boot/root)
Olyan lemez, ami a kernelt és a gyökér állományrendszert is
tartalmazza. Más szavakkal, mindent tartalmaz, amire egy Linux
rendszer merevlemez nélküli működéséhez szükség van. Ennek a
lemeztípusnak a tömörsége az előnye -- minden szükséges dolgot
egyetlen lemezen tartalmaz. Mindazonáltal mivel minden
folyamatosan növekszik, egyre nehezebb mindent egy lemezre
zsúfolni, még tömörítéssel is.
eszköz(utility)
Olyan lemez, ami nem gyökérként beillesztendő állományrendszert
tartalmaz, hanem kiegészítő adatokat. Egyéb eszközök
szállítására használhatsz ilyen lemezt a gyökér lemezed
kiegészítéseként, ha arra már nem fér más.
Általában amikor ``betöltőlemez készítéséről'' beszélünk, ezalatt
egyaránt értjük a betöltő (kernel) és a gyökér (állományok) részek
elkészítését. Ezek lehetnek együtt (egylemezes betöltő/gyökér lemez),
vagy külön (betöltő+gyökér lemezek). A legrugalmasabb megoldás
helyreállító lemezek esetén valószínűleg a különválasztott betöltő és
gyökér lemezek használata, és egy vagy több eszköz lemez a többlet
kezelésére.
4. Gyökér állományrendszer készítése.
A gyökér állományrendszer készítéséhez ki kell választani a rendszer
futásához szükséges állományokat. Ebben a fejezetben megmutatjuk, hogy
hogyan kell tömörített gyökér állományrendszert készíteni. Kevésbé
gyakori lehetőség amikor tömörítetlen állományrendszert készítünk
olyan lemezre, ami közvetlenül gyökérként lesz beillesztve a
rendszerbe; ezt az alternatívát a ``Nem-memórialemez gyökér
állományrendszer'' fejezetben mutatjuk be.
4.1. Áttekintés.
A gyökér állományrendszernek mindent tartalmaznia kell, amire a teljes
Linux rendszernek szüksége van. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a
lemeznek tartalmaznia kell a Linux rendszer minimális szükségleteit:
ˇ Az alap állományrendszer-struktúra,
ˇ Minimális alkönyvtár-struktúra: /dev, /proc, /bin, /etc, /lib,
/usr, /tmp,
ˇ Alap eszközök: sh, ls, cp, mv, stb.,
ˇ Minimálisan szükséges konfigurációs állományok: rc, inittab, fstab,
stb.,
ˇ Eszközök: /dev/hd*, /dev/tty*, /dev/fd0, stb.,
ˇ Eszközök által használt alap függvényeket nyújtó futásidejű
eljáráskönyvtárak.
Természetesen bármely rendszer akkor hasznos, ha tudsz rajta futtatni
is valamit. A gyökérlemez általában csak akkor válik használhatóvá,
ha valami ilyesmit megtehetsz vele:
ˇ Másik meghajtón állományt ellenőrzöl, például azért, hogy
leelenőrizd a merevlemezeden lévő gyökér állományrendszeredet,
másik meghajtóról el kell, hogy tudd indítani a Linux rendszeredet,
mint ahogy azt egy gyökér lemezről meg is teheted. Ezután
lefuttathatod az fsck-t az eredeti gyökér meghajtódra, amíg nincs
beillesztve.
ˇ Visszaállíthatod az eredeti gyökér meghajtódat biztonsági mentésből
olyan archiváló és tömörítő eszközök használatával, mint a cpio,
tar, gzip és az ftape.
Megmutatjuk, hogy hogyan készíthetsz tömörített állományrendszert.
Így hívják, mert a lemezen tömörítve tárolódik, majd indításkor pedig
kitömörítődik a memórialemezre.
Tömörített állományrendszerrel sok állományt rázsúfolhatsz (körülbelül
hat megabájtot) egy hagyományos 1440K-s lemezre. Mivel az
állományrendszer lényegesen nagyobb a lemeznél, nem is lehet lemezen
elkészíteni. Máshol kell elkészíteni, tömöríteni, majd rápakolni a
lemezre.
4.2. Az állományrendszer elkészítése.
Ahhoz, hogy ilyen gyökér állományrendszert készíthess, olyan tároló
eszközre lesz szükséged, ami elég nagy, hogy a tömörítés előtt
elférjenek rajta az állományok. Egy körülbelül négy megabájt szabad
hellyel rendelkező eszközre lesz szükséged. Több lehetőség áll
rendelkezésedre:
ˇ Használhatsz memórialemezt (ESZKÖZ = /dev/ram0). Ebben az esetben
a memóriát használjuk a lemez szimulálására. A memórialemeznek elég
nagynak kell lennie, hogy a megfelelő méretű állományrendszer
elférjen rajta. Ha LILO-t használsz, nézd meg a konfigurációs
állományát (/etc/lilo.conf), hogy szerepel-e benne a
RAMDISK_SIZE = nnn
sor, ami megadja, hogy mekkora RAM legyen maximálitan memórialemez
számára lefoglalható. Az alapértelmezett érték 4096K, aminek ele
gendőnek kell lennie. Nem célszerű 8MB-nál kevesebb memóriával ren
delkező gép esetén memórialemezt használni.
Nézd meg, hogy vannak-e olyan eszközeid, mint a /dev/ram0, /dev/ram,
vagy a /dev/ramdisk. Ha nincsenek, készítsd el a /dev/ram0-t az mknod
(major 1, minor 0) paranccsal.
ˇ Jó megoldás, ha van egy elég nagy (néhány megabájt) használaton
kívüli merevlemez-partíciód.
ˇ Használj loopback eszközt, amivel lemez állományt eszközként
kezelhetsz. Loopback eszközzel elkészíthetsz egy 3 megabájtos
állományt a merevlemezeden, és felépítheted benne az
állományrendszert.
A loopback eszközök használatának bővebb ismertetéséhez használd a
man losetup parancsot. Ha nincs losetup-od, az
<ftp://ftp.win.tue.nl/pub/linux/utils/util-linux/> címről
letöltheted a mount és unmount programokkal kompatibilis util-linux
csomagot, amiben megtalálod.
Ha nincs a rendszereden (/dev/loop0, /dev/loop1, stb.) loop
eszköz, készítened kell egyet az ``mknod /dev/loop0 b 7 0''
paranccsal. Miután feltelepítetted ezeket a különleges mount és
umount binárisokat, készíts egy elegendő kapacitással rendelkező
ideiglenes állományt a merevlemezeden (pl. /tmp/fsfile).
Használhatod a
dd if=/dev/zero of=/tmp/fsfile bs=1k count=<it/nnn/
parancsot a nnn-blokk méretű állomány készítéséhez.
Ezt az állománynevet használd lejjebb az ESZKÖZ helyett. Ha a mount
utasítást használod, a ``-o loop'' kapcsolót is használnod kell, hogy
megmond a mount-nak, hogy loopback eszközt használjon. Például a
mount -o loop -t ext2 /tmp/fsfile /mnt
parancs beilleszti a /tmp/fsfile-t (loopback eszközön keresztül) az
/mnt illesztési pontba. Egy df parancs ezt meg is erősíti.
Miután kiválasztottad valamely opciót, készítsd el az ESZKÖZt a
dd if=/dev/zero of=DEVICE bs=1k count=3000
utasítással. Ez a parancs lenullázza az eszközt. Ez a lépés azért
fontos, mert később tömöríteni fogjuk az állományrendszert, így minden
használaton kívüli területet nullával kell feltölteni, hogy maximális
tömörítést érhessünk el.
Következik az állomáynrendszer elkészítése. A Linux kernel kétféle
gyökér lemeztípust ismer, amit automatikusan memórialemezre másol. Az
egyik a minix, a másik az ext2, ami a preferált állományrendszer. Ha
ext2-t használsz, hasznosnak találhatod a -i kapcsolót, hogy az
alapértelmezettnél több inode-t adhass meg; a -i 2000 ajánlott
legalább, hogy ne fogyhass ki inode-okból. Másfelől viszont meg is
takaríthatsz inode-okat, ha letörlöd a sok felesleges eszközállományt
a /dev alkönyvtárból. Az mke2fs parancs 360 inode-t készít
alapértelmezés szerint egy 1.44Mb-s lemezen. Úgy találtam, hogy 120
inode bőven elegendő a helyreállító lemezemen, de ha a /dev alkönyvtár
összes állományát szeretnéd csatolni, hamar ki fogsz fogyni a 360
inode-ból. A tömörített gyökér állományrendszer nagyobb
állományrendszert enged meg, és így alapértelmezés szerint több inode-
t, de még mindig szükség lehet rá, hogy egyrészről csökkentsd az
állományok számát, vagy növeld az inode-k számát.
Így tehát az utasítás így néz ki:
mke2fs -m 0 -i 2000 ESZKÖZ
(Ha loopback eszközt használsz, meg kell adnod hogy az ESZKÖZ hol
található. Ebben az esetben az mke2fs meg fog kérdezni, hogy biztosan
ezt szeretnéd-e, válaszolj igennel.)
Az mke2fs utasítás automatikusan megállapítja a szabad hely méretét,
és annak megfelelően konfigurálja be magát. A -m 0 paraméter
megakadályozza, hogy a root számára helyet foglaljon le, így több
használható hely lesz a lemezen.
Ezután beillesztheted az eszközt:
mount -t ext2 ESZKÖZ /mnt
(Létre kell hoznod a /mnt beillesztési pontot, ha még nem létezik.) A
további fejezetekben minden alkönyvtárnevet az /mnt-hez képest relatív
alkönyvtárnak tekintünk.
4.3. Az állományrendszer benépesítése.
Íme egy kellően lecsupaszított alkönyvtárcsoport a gyökér
állományrendszered számára:
ˇ /dev -- Eszközök, melyek a B/K műveletekhez szükségesek
ˇ /proc -- Alkönyvtár-rendszer, amire a proc állományrendszernek van
szüksége
ˇ /etc -- Rendszerkonfigurációs állományok
ˇ /sbin -- Kritikus rendszer-binárisok
ˇ /bin -- A rendszer részét alkotó alap binárisok
ˇ /lib -- Futásidejű támogatást nyújtó osztott eljáráskönyvtárak
ˇ /mnt -- Más lemezek karbantartására szolgáló beillesztési pont
ˇ /usr -- Egyéb eszközök és alkalmazások
(Az itt bemutatott alkönyvtár-struktúra csak a gyökér lemezre
vonatkozik. A valódi Linux rendszerek sokkal összetettebb és sokkal
fegyelmezettebb irányvonallal rendelkeznek. Állományrendszer
Hierarchia Szabványnak hívják ezt a rendszert, és ez a szabvány
határozza meg, hogy melyik állománynak hova kell kerülnie.)
A gyökér lemezen három alkönyvtár üresen marad, tehát csak az mkdir
parancsra van szükség a létrehozásukhoz. A /proc alkönyvtár
tulajdonképpen csak egy törzs, ahova a proc állományrendszer kerül. Az
/mnt és az /usr alkönyvtárak pedig olyan beillesztési pontok, melyeket
majd az indító/gyökér rendszer lefutása után használunk. Ezért tehát
ezeket az alkönyvtárakat csak létre kell hozni.
A maradék négy alkönyvtár tartalmát a következő bekezdésekben
részletezzük.
4.3.1. /dev
A /dev alkönyvtár minden Linux rendszerben használatos eszköz számára
egy-egy különleges állományt tartalmaz. A /dev alkönyvtár maga
hagyományos alkönyvtár, és az mkdir paranccsal létre is hozható a már
megismert módon. Az eszközök különleges állományok, így különleges
módon kell létrehozni őket az mknod paranccsal.
Azonban létezik egy gyosabb módszer is -- másold le a már létező /dev
alkönyvtárad tartalmát, majd töröld le azokat az eszközöket, amikre
nincs szükséged. Az egyetlen szükséges teendő a -R kapcsoló használata
a különleges eszköz állományok másolásakor. Ez úgy másolja át az
alkönyvtárat, hogy nem próbálkozik az állományok belsejének
másolásával. Figyelj nagyon, hogy nagybetűs R-t használj!. Ha kisbetűs
-r kapcsolót használod, valószínűleg meg sem állsz a teljes
merevlemez-tartalmad átmásolásáig, vagy legalábbis addig, amíg nem
telítődik a lemezed. Ezért légy óvatos, és a következő utasítást
használd:
cp -dpR /dev /mnt
feltéve, hogy a lemezt a /mnt alkönyvtárba illesztetted. A dp kapcsoló
gondoskodik a szimbolikus láncok láncokként való másolásáról, így nem
a célállományt másolod át, valamint megőrzi az eredetleg használt
attribútumokat, így a tulajdonos információkat is.
Ha a nehezebb utat szeretnéd járni, használd a ls -l parancsot a major
és minor eszközszámok megjelenítéséhez a másolandó eszközökről, majd
hozd létre őket az mknod paranccsal a lemezeden.
Habár az eszközöket lemásoltad, megéri leellenőrizni, hogy minden
általad szükségesnek tartott különleges eszköz rákerült-e a biztonsági
helyreállító lemezedre. Például, a szalagos eszközök az ftape
állományt használják, így ha szalagos lemezmeghajtódhoz hozzá
szeretnél férni az indítólemezről, minden ilyen állományt át kell
másolnod.
Jegyezzük meg, hogy minden egyes különleges eszköz állományhoz egy-egy
inode-ra van szükség, és az inode nagyon szűkös erőforrás, különösen
lemezen lévő állományrendszereken. Ez szükségessé teszi, hogy minden
szükségtelen eszköz specifikus állományt eltávolíts, csak azokat hagyd
meg a /dev alkönyvtárban, amikre valóban szükséged lesz. Például ha
nincsenek SCSI lemezeid, minden további nélkül eltávolíthatsz minden
sd-vel kezdődő eszköz állományt. Hasonlóképpen, ha nem akarsz soros
csatolót használni, minden cua-val kezdődő eszköz törölhető.
Bizonyosodj meg arról, hogy a következő állományokat csatolod ebből az
alkönyvtárból: console, kmem, mem, null, ram, tty1.
4.3.2. /etc
Ez az alkönyvtár számos konfigurációs állományt tartalmaz. A legtöbb
állományrendszeren ezeket három csoportba sorolhatjuk:
1. Minden esetben szükségesek, pl. rc, fstab, passwd.
2. Lehet, hogy kellenek, de senki sem elég biztos benne.
3. Szükségtelen hulladék.
A lényegtelen állományokat a következő utasítással ismerheted fel:
ls -ltru
Ez a fordított sorrendben kilistázza a legutóbbi hozzáférés szerint
rendezve az állományokat, tehát amelyik állományhoz nem volt
hozzáférés, le lehet hagyni a gyökér lemezről.
Az én gyökér lemezemen 15 darab konfigurációs állomány található. Ez
három csoportra szűkíti a kezelendő állományok halmazát:
1. Állományok, melyeket be kell konfigurálni az indító/gyökér
rendszerhez.
a. rc.d/* -- rendszerindító és futásszint váltó szkriptek
b. fstab -- beillesztendő állományrendszerek listája
c. inittab -- az init folyamat állományai, az indításkor elsőként
elinduló folyamat.
2. Állományok, melyekről gondoskodni kell az indító/gyökér
rendszerhez.
a. passwd -- felhasználók listája, home könyvtárak, stb.
b. group -- felhasználói csoportok
c. shadow -- felhasználók jelszavai. Nem kötelező ezt használnod.
d. termcap -- a terminál képesség-adatbázisa.
Ha fontos a biztonság, a passwd és a shadow le kell csupaszítani,
hogy megakadályozd a felhasználói jelszavak lemásolását a rendsz
erről, és így amikor lemezről indítod a rendszert, a nemkívánatos
bejelentkezéseket visszautasítja a rendszer.
Győződj meg arról, hogy a passwd legalább a root-ot tartalmazza.
Ha szeretnél más felhasználót is beengedni, gondoskodj róla, hogy
létezzen a home könyvtára, és a parancsértelmezője.
termcap, a terminál adatbázis tipikusan több száz kbyte hosszú. Az
indító/gyökér lemezeden lévő változatot célszerű úgy lecsu
paszítani, hogy csak az általad használt terminál(ok) számára tar
talmazzon leírást, ami általában a linux-console bejegyzés.
3. A maradék. Működnek ebben a pillanatban, így békén hagyom őket.
Ezután ténylegesen lét állományt kell konfigurálnom, és meglepően
kevés dolgot fognak tartalmazni.
ˇ rc-nek a következőket kellene tartalmaznia:
#!/bin/sh
/bin/mount -av
/bin/hostname Kangaroo
Bizonyosodj meg róla, hogy az alkönyvtárak helyesek. Nem kell a host
name-t futtatnod, egyszerűen csak jól néz ki, ha teszed.
ˇ fstab-nak legalább a következőket kell tartalmaznia:
/dev/ram0 / ext2 defaults
/dev/fd0 / ext2 defaults
/proc /proc proc defaults
Lemásolhatod a már létező fstab-od bejegyzéseit, de nem célszerű
automatikusan beillesztened a merevlemezed partícióit. Használd a
noauto kulcsszót esetükben. A merevlemezed sérült, vagy halott is
lehet, amikor az indító lemezt használod.
Az inittab-ot úgy kell megváltoztatnod, hogy a sysinit sora a rc-t
futtassa, vagy valami alap indító szkriptet használjon. Emellett, ha
biztos akarsz lenni benne, hogy soros portról se tudjanak felhasználók
bejelentkezni, kommentezd ki az összes olyan getty bejegyzést, ami a
sor végén ttys vagy ttyS eszközre hivatkozik, csak a tty portokat
hagyd meg, így csak a konzolon tudsz bejelentkezni.
Egy minimális inittab állomány például így nézhet ki:
id:2:initdefault:
si::sysinit:/etc/rc
1:2345:respawn:/sbin/getty 9600 tty1
2:23:respawn:/sbin/getty 9600 tty2
Az inittab állomány mondja meg, hogy milyen rendszer fusson a
különböző állapotokban, beleértve az indulást, a több-felhasználós
üzemmódba váltást, stb. Bizonyosodj meg az inittab-ban hivatkozott
állománynevek helyességéről. Ha az init nem találja valamely említett
programot, az induló lemez futtatása meg fog állni, és még csak
hibaüzenetet sem fogsz kapni.
Jegyezzük meg, hogy néhány programot nem lehet máshova mozgatni, mert
más programok bedrótozva tartalmazzák a helyét. Például az én
rendszeremen a /etc/shutdown a /etc/reboot-ba van bedrótozva. Ha
reboot-ot átmozgatom /bin/reboot-ra, és kiadom a shutdown parancsot,
az nem fog működni, mert nem találja a reboot állományt.
A többiről annyit, hogy az /etc alkönyvtáradban levő összes szöveges
állományt egyszerűen csak másold át, és az összes olyan /etc-beli
összes olyan futtatható állományt, amiről nem tudod biztosan, hogy nem
lesz rá szükség. Támpontot adhat ebben a ``Sample rootdisk directory
listings'' fejezet. Valószínűleg elegendő lesz csak ezokat az
állományokat átmásolni, de sokmindenben különbözhetnek egymástól a
Linux rendszerek, tehát nem lehetsz biztos benne, hogy a te
rendszereden ugyanazon állományok halmaza pontosan egyezik a listában
megadott állományokkal. Az egyetlen megbízható megoldás az, hogy az
inittab-ból kiindulva megvizsgálod, hogy mire van szükség.
A legtöbb mai rendszer a /etc/rc.d/ alkönyvtárat tartalmazza a
különböző futásszintek parancsértelmező szkriptjeinek tárolására. Az
alkönyvtár állhat egyetlen rc szkriptből is, de talán egyszerűbb
átmásolni az inittab és az /etc/rc.d alkönyvtárat a már működő
rendszeredről, és kiszedni a rc.d alkönyvtár szkriptjeiből a lemezes
rendszerkörnyezet számára nem fontos dolgokat.
4.3.3. /bin és /sbin
A /bin alkönyvtár a megállapodás szerint az alap műveletek elvégzése
szempontjából szükséges extra eszközök tárolóhelye, olyan eszközök
találhatóak itt, mint az ls, mv, cat és a dd. A ``Sample rootdisk
directory listings'' függelékben találsz egy példát a /bin alkönyvtár
állományairól, illetve az /sbin alkönyvtár tartalmáról. Ez nem
tartalmaz minden mentéshez és mentésből való visszaállításhoz
szükséges eszközt, mint például a cpio, tar és gzip parancsok, mert az
indító/gyökér lemezen való helytakarékosságból külön eszközlemezre
tettem őket. Amikor az indító/gyökér lemez betöltődik, bemásolódik a
memórialemezre, hogy felszabadítsa a lemez meghajtót másik lemez
beillesztéséhez, ami esetünkben az eszköz lemez lesz. Általában én ezt
az /usr alkönyvtárba illesztem be.
Az eszköz lemez készítését ebben a fejezetben olvashatod a ``Building
a utility disk'' bekezdésben. Minden bizonnyal célszerű eltenni egy
biztonsági másolat készítése esetén az ehhez használt biztonsági mentő
eszközöket, hogy ne kelljen időt pazarolnod olyan verziók
telepítésére, amik esetleg nem is olvasság a biztonsági mentéseket
tartalmazó szalagokat, lemezeket.
Győződj meg róla, hogy csatoltad-e a következő programokat: init,
getty vagy ezzel egyenértékű program, login, mount, valamelyik az rc
szkriptjeidet futtatni tudó parancsértelmező, az sh-ból a
parancsértelmezőre mutató lánc.
4.3.4. /lib
A /lib alkönyvtárban tárolhatod a szükséges osztott
eljáráskönyvtárakat és a betöltőket. Ha a szükséges eljáráskönyvtárak
nem találhatóak a /lib alkönyvtárban, akkor a rendszer nem fog tudni
elindulni. Ha szerencséd van, láthatsz olyan hibaüzenete, ami utal
arra, hogy miért is nem tudott elindulni a rendszered.
Majdnem minden programnak szüksége van legalább a libc
eljáráskönyvtárra, libc.so.N, ahol az N az aktuális verziószám. Nézd
meg a /lib alkönyvtárad. A libc.so.N valószínűleg csak egy szimbolikus
lánc, ami egy teljes verziószámú állományra mutat:
% ls -l /lib/libc*
-rwxr-xr-x 1 root root 4016683 Apr 16 18:48 libc-2.1.1.so*
lrwxrwxrwx 1 root root 13 Apr 10 12:25 libc.so.6 -> libc-2.1.1.so*
Ebben az esetben a libc-2.1.1.so-ra van szükséged. Ahhoz, hogy
megtudd, melyik eljáráskönyvtárakra van még ezen kívül szükséged, meg
kell nézned, hogy a csatolni kívánt binárisoknak mik a függőségeik. A
függőségek ellenőrzését az ldd paranccsal tudod leellenőrizni.
Például:
% ldd /sbin/mke2fs
libext2fs.so.2 => /lib/libext2fs.so.2 (0x40014000)
libcom_err.so.2 => /lib/libcom_err.so.2 (0x40026000)
libuuid.so.1 => /lib/libuuid.so.1 (0x40028000)
libc.so.6 => /lib/libc.so.6 (0x4002c000)
/lib/ld-linux.so.2 => /lib/ld-linux.so.2 (0x40000000)
Minden jobboldalon szereplő állományra szükség van. Az állomány lehet
szimbolikus lánc is.
Jegyezzük meg, hogy néhány eljáráskönyvtár elég nagy, és nem könnyen
fog ráférni a gyökér lemezedre. Például a fent is említett libc.so
közel 4 mega. Valószínűleg meg kell nyírbálnod az eljáráskönyvtárakat,
amikor a gyökér lemezre másolod őket. Nézd meg a ``Reducing root
filesystem size'' fejezetet, hogy ezt hogyan teheted meg.
A /lib alkönyvtárban az eljáráskönyvtárak betöltőjét is csatolnod
kell. A betöltő lehet egyrészt ld.so (a.out eljáráskönyvtárakhoz),
vagy ld-linux.so (ELF eljáráskönyvtárakhoz). Az ldd újabb változatai
pontosan meg is mondják, hogy melyik betöltőkre van szüksége az
eljáráskönyvtárnak, mint a fenti példában is láthattad, de régebbi
verziók esetleg nem adják ezt meg. Ha nem vagy biztos benne, hogy
melyikre van szükséged, futtasd a file parancsot az eljáráskönyvtárra.
Például:
% file/lib/libc.so.4.7.2 /lib/libc.so.5.4.33 /lib/libc-2.1.1.so
/lib/libc.so.4.7.2: Linux/i386 demand-paged executable (QMAGIC), stripped
/lib/libc.so.5.4.33: ELF 32-bit LSB shared object, Intel 80386, version 1, stripped
/lib/libc-2.1.1.so: ELF 32-bit LSB shared object, Intel 80386, version 1, not stripped
A QMAGIC jelzi, hogy a 4.7.2-esek az a.out eljáráskönyvtáraké, az ELF
jelzi, hogy a 5.4.33-esek és a 2.1.1-ek az ELF-eké.
Másold a szükséges betöltőkez az építendő gyökérállományrendszerre. Az
eljáráskönyvtárakat és a betöltőket gondosan össze kell vetni a
csatolt binárisokkal. Ha a kernel nem tudja betölteni a szükséges
eljáráskönyvtárat, általában hibaüzenet nélkül azonnal megáll a
futása.
4.4. PAM és NSS számára szolgáltatandók.
A rendszerednek olyan dinamikusan betöltendő eljáráskönyvtárakra is
szüksége lehet, amiket a ldd nem mutat meg.
4.4.1. PAM (Pluggable Authentication Modules: Beilleszthető Hite
lesítő Modul).
Ha a rendszered PAM-ot (Pluggable Authentication Modules:
Beilleszthető Hitelesítő Modul) használ, néhány külön intézkedést kell
végezned az indítólemezeden ehhez, különben nem fogsz tudni
bejelentkezni. A PAM röviden egy kifinomult, moduláris felépítésű
módszer a felhasználók hitelesítésére és a szolgáltatásokhoz való
hozzáférésük szabályozására. A legegyszerűbben úgy tudod kideríteni,
hogy a rendszered használ-e PAM-ot, ha megnézed a merevlemezed /etc
alkönyvtárát, hogy találsz-e benne pam.conf nevű állományt, vagy pam.d
nevű alkönyvtárt. Ha bármelyik létezik, minimális PAM támogatásról
gondoskodnod kell. (Másik lehetőség, ha lefuttatod az ldd-t a login
állományodra. Ha a kimenet tartalmazza a libpam.so állományt,
szükséged van a PAM-ra.)
Szerencsére a biztonság betöltő lemezek esetében nem kulcsfontosságú
tényező, mivel bárki, akinek fizikai hozzáférése van a géphez
gyakorlatilag úgyis bármit megtehetne. Ezért gyakorlatilag le is
tilthatod a PAM-et egy egyszerű /etc/pam.conf állomány létrehozásával
a gyökér lemezeden, ami így néz ki:
______________________________________________________________________
OTHER auth optional /lib/security/pam_permit.so
OTHER account optional /lib/security/pam_permit.so
OTHER password optional /lib/security/pam_permit.so
OTHER session optional /lib/security/pam_permit.so
______________________________________________________________________
Valamint másold le a /lib/security/pam_permit.so állományt a gyökér
állományrendszeredre. Ez az eljáráskönyvtár körülbelül 8K, tehát
minimális többletet jelent csak.
Jegyezzük meg, hogy ez a konfiguráció bárkinek teljes hozzáférést
biztosít a gépeden levő összes állományhoz és szolgáltatáshoz. Ha
valami miatt lényeges számodra az indítólemezed biztonsága, néhány,
vagy az összes merevlemezeden lévő PAM beállítást a gyökér
állományrendszeredre kell másolnod. Ehhez gondosan tanulmányozd át a
PAM dokumentációját, és másolj át minden szükséges eljáráskönyvtárt a
/lib/security alkönyvtárból a gyökér állományrendszeredre.
Az indítólemezedre rá kell tenned még a /lib/libpam.so állományt is,
de már tudod, mivel futtattad a /bin/login-ra az ldd-t, hogy melyiket
a megjelenített függőség alapján.
4.4.2. NSS (Name Service Switch: Név Szolgáltatás Kapcsoló).
Ha glibc-t (azaz libc6) használsz, külön kell foglalkoznod a név
szolgáltatásokkal, vagy nem fogsz tudni bejelentkezni. Az
/etc/nsswitch.conf állomány szabályozza a különböző szolgáltatásokhoz
szükséges adatbázis fellapozásokat. Ha nem tervezel más hálózatok
szolgáltatásaihoz való hozzáférést (pl. DNS vagy NIS feloldás), csak
egy egyszerű nsswitch.conf állományt kell előkészítened, ami így néz
ki:
______________________________________________________________________
passwd: files
shadow: files
group: files
hosts: files
services: files
networks: files
protocols: files
rpc: files
ethers: files
netmasks: files
bootparams: files
automount: files
aliases: files
netgroup: files
publickey: files
______________________________________________________________________
Ez azt mondja meg, hogy minden szolgáltatást csak helyi állományok
biztosítanak. Csatolnod kell a /lib/libnss_files.so.1 állományt is,
ami dinamikusan fog betöltődni, hogy az állomány feloldásokat kezelje.
Ha hálózathoz való hozzáférést is tervezel az indítólemezedről, akkor
gondosabban kidolgozott nsswitch.conf állományra lesz szükséged. Nézd
meg az nsswitch manuál oldalt a részletekért. Tartsd észben, hogy
minden szolgáltatáshoz, amit csatolsz, szükséged van a
/lib/libnss_szolgáltatás.so.1-ra.
4.5. Modulok.
Ha moduláris kerneled van, össze kell szedned, hogy a lemezed
rendszerindítás után mely modulokat szeretnéd betölteni. Esetleg
szeretnéd mellékelni az ftape és zftape modulokat, ha mentő szalagos
egységeid vannak, modulokat az SCSI eszközeid számára, ha vannak, és
valószínűleg modulokat a PPP vagy SLIP támogatáshoz, ha szeretnél
vészhelyzet esetén is hálózati hozzáférést.
Ezekez a modulokat a /lib/modules alkönyvtárban helyezheted el.
Célszerű még az insmod, rmmod és az lsmod parancsokat is mellékelned.
Ha automatikusan betöltődő modulokat szeretnél, mellékeld a modprobe,
depmod és a swapout programokat is. Ha kerneld-t használsz, az
/etc/conf.modules-el együtt kell a lemezre tenned.
Mégis, a modulok használatának legfőbb előnye abban van, hogy a nem
kritikus modulokat átpakolhatod az eszközlemezre, és szükség esetén
betöltheted, így kevesebb helyet használsz el a gyökér lemezen. Ha
több eszközzel kell bajlódnod, jobb megoldásnak kínálkozik a modulok
használata, mintha egy hatalmas kernelt készítenél az összes meghajtó
szoftverrt belefordítva.
Jegyezzük meg, hogy ahhoz, hogy tömörített ext2 állományrendszerről
rendszert indíthass, a memórialemezt és az ext2 támogatást bele kell
fordítanod a kernelbe. Nem lehet őket modulként mellékelni.
4.6. Néhány utolsó simítás.
Néhány rendszerprogram, mint például a login, problémázik, ha nem
létezik a /var/run/utmp állomány és a /var/log alkönyvtár.
mkdir -p /mnt/var/{log,run}
touch /mnt/var/run/utmp
Végül, miután összeszedted az összes szükséges eljáráskönyvtárt,
futtasd az ldconfig programot, hogy újrageneráld az /etc/ld.so.cache
állományt a gyökér állományrendszeren. A cache megadja a betöltőnek,
hogy hol találj az eljáráskönyvtárakat. Az ld.so.cache
újragenerálásához a következő parancsot kell kiadnod:
chdir /mnt; chroot /mnt /sbin/ldconfig
A chroot szükséges, mert az ldconfig mindig a gyökér állományrendszer
számára generálja újra a cache-t.
4.7. Töltsük fel.
Ha végeztél a gyökér állományrendszer összeállításával, csatold le,
másold át egy állományba, és tömörítsd be:
umount /mnt
dd if=ESZKÖZ bs=1k | gzip -v9 > rootfs.gz
Ha ezzel készen vagy, létrejön a rootfs.gz állomány, ami a tömörített
gyökér állományrendszered. Ellenőrizd le a méretét, hogy biztosan
ráfér-e egy lemezre. Ha nem, akkor vissza kell menned, és néhány
állományt el kell távolítanod. A ``Reducing root filesystem size''
fejezet ad néhány támpontot arra, hogy hogyan tudod csökkenteni a
gyökér állományrendszered méretét.
5. Kernel választása.
Ebben a pillanatban már van egy teljes tömörített gyökér
állományrendszered. A következő lépés, hogy választasz egy kernelt. A
legtöbb esetben lehetőséged van arra, hogy a saját, éppen használatban
lévő kerneledet használd, és azzal induljon az indítólemezed. Mégis,
van olyan eset, amikor célszerűbb inkább egy külön kernelt készíteni a
lemezed számára.
Az egyik ok lehet a méret. Ha egyetlen indító/gyökér lemezt készítesz,
a kernel lesz az egyik legnagyobb állomány a lemezen, tehát le kell
csökkenteni a kernel méretét amennyire csak lehetséges. Ahhoz, hogy
lecsökkentsd a kernel méretét, csak a kívánt rendszer számára
minimálisan szükséges szolgáltatásokhoz tegyél bele támogatást. Ez azt
jelenti, hogy minden olyan dolgot, amire nincs szükséged, ki kell
hagynod belőle. A hálózatot például jó dolog kihagyni belőle, úgy,
mint minden olyan lemez meghajtó szoftvert, és egyéb eszközöket,
amikre nincs szükség a betöltő/gyökér rendszer futtatásához. Mint
korábban is említettem, a kernelednek feltétlenül tartalmaznia kell a
memórialemez és az ext2 támogatást.
Miután kitaláltad, hogy mik lesznek a kernelbe befordított minimális
szolgáltatások, ki kell találnod, hogy miket kell visszarakni.
Valószínűleg a legtöbb átlagos indító/gyökér lemez rendszer használata
sérült gyökér állományrendszer vizsgálata és helyreállítása miatt
következik be, és ahhoz, hogy ezt megtehesd, kernel támogatásra lehet
szükséged. Például, ha olyan szalagon találhatóak a mentéseid, amik
Ftape-et használnak a szalagos egységhez való hozzáféréshez, nem fogod
tudni helyreállítani a rendszeredet a szalagos mentésedből. Újra kell
telepítened a Linux-ot, le kell töltened és újratelepítened az ftape-
t, majd ezek után megpróbálhatod olvasni a mentéseidet.
A lényeg, hogy minden a mentéseid elkészítéséhez használt kernel B/K
támogatást célszerű az indító/gyökér lemezed kernelébe is
belefordítani.
A kernel elkészítésének pontos leírását a kernellel kapott
dokumentációban részletesen megtalálod. Viszonylag könnyű követni,
tehát kezdjed az /usr/src/linux alkönyvtárban a keresést. Ha problémád
van kernel készítéssel, valószínűleg nem is kellene indító/gyökér
lemez készítésével foglalkoznod. Ne felejtsd el tömöríteni a kernelt a
``make zImage'' paranccsal.
6. Rakjuk össze őket: lemez(ek) elkészítése.
Most már van kerneled és tömörített gyökér állományrendszered. Ha
indító/gyökér lemezt készítesz, nézd meg a méretüket, és bizonyosodj
meg arról, hogy rá fognak-e együtt férni egy lemezre. Ha két lemezes
indító+gyökér készletet készítesz, nézd meg a gyökér
állományrendszert, hogy ráfér-e egyetlen lemezre.
El kell döntened, hogy LILO-t használsz-e a kernel indítólemez
betöltéséhez. Másik megoldás lehet a kernel közvetlenül egy lemezre
másolása, és LILO nélküli indítása. A LILO használatának előnye a
kernel számára átadható paraméterekben rejlik, amik esetleges hardver
inicializálásokhoz szükségesek lehetnek (nézd meg az /etc/lilo.conf
állományt a rendszereden. Ha tartalmaz olyan sorokat, amikben szerepel
az ``append=...'', akkor valószínűleg szükséged lesz erre a
lehetőségre.). A LILO használatának hátránya, hogy megbonyolítja az
indítólemez készítését, és egy kicsit több helyet foglal. Egy kis
elkülönített állományrendszert kell összeállítanod, amit kernel
állományrendszernek hívunk, és ide kell a kernelt, és néhány a LILO
számára szükséged állományt másolnod.
Ha LILO-t fogsz használni, olvasd tovább, ha a kernelt közvetlenül a
lemezre fogod másolni, akkor ugorj tovább a ``Without using LILO''
fejezetre.
6.1. A kernel másolása LILO-val.
Az első teendő, hogy létre kell hozni egy kis konfigurációs állományt
a LILO számára. Így kell kinéznie:
______________________________________________________________________
boot =/dev/fd0
install =/boot/boot.b
map =/boot/map
read-write
backup =/dev/null
compact
image = KERNEL
label = Bootdisk
root =/dev/fd0
______________________________________________________________________
A paraméterek magyarázatához nézd meg a LILO felhasználói
dokumentációját. Valószínűleg szeretnéd a merevlemezed /etc/lilo.conf
állományából hozzáadni az append=...-t tartalmazó sorokat ehhez az
állományhoz.
Mentsd el ezt az állományt bdlilo.conf néven.
Most létre kell hoznod egy kis állományrendszert, amit kernel
állományrendszernek hívunk, hogy megkülönböztethessük a gyökér
állományrendszertől.
Először meg kel nézni, hogy milyen nagynak kell lennie ennek az
állományrendszernek. Vedd a kerneled blokkokban vett méretét (ezt a
méretet mutatja a ``ls -l KERNEL'', amit 1024-el kell elosztani, majd
felfele kerekíteni), és adj hozzá 50-et. Ötven blokk körülbelül elég
lesz az indode-k és néhány egyéb állomány számára. Pontosan is
kiszámíthatod ezt a számot, ha szeretnéd, vagy egyszerűen használj
csak 50-et. Ha két lemezes készletet készítesz, felül is becsülheted a
szükséges helyet, mivel az első lemezen csak a kernelt fogod úgyis
tárolni. Ezt a számot KERNEL_BLOKK-nak hívjuk.
Helyezz egy lemezt a meghajtóba (az egyszerűség kedvéért
feltételezzük, hogy ez az eszköz a /dev/fd0), és készíts rajta ext2
kernel állományrendszert:
mke2fs -i 8192 -m 0 /dev/fd0 KERNEL_BLOKK
Az ``-i 8192'' mondja meg, hogy egy inode legyen minden 8192 byte-on.
Ezután beillesztheted az állományrendszert, távolítsd el a lost+found
alkönyvtárat és hozz létre a dev és a boot alkönyvtárakat a LILO
számára:
mount /dev/fd0 /mnt
rm -rf /mnt/lost+found
mkdir /mnt/{boot,dev}
Ezután hozd létre a /dev/null és a /dev/fd0 eszközöket. Ahelyett, hogy
nekiállnál eszközszámokat keresni, egyszerűen másold át őket a
merevlemezedről -R:
cp -R /dev/{null,fd0} /mnt/dev
A LILO-nak szüksége van egy másolatra az indító betöltőjéhez, a
boot.b-re, amit lemásolhatsz a merevlemezedről, amit általában a /boot
könyvtárban találsz.
cp /boot/boot.b /mnt/boot
Végül másold át az előző fejezetben elészített LILO konfigurációs
állományt a kerneleddel együtt. Mindkettőt a gyökér alkönyvtárba
teheted:
cp bdlilo.conf KERNEL /mnt
A LILO-hoz szükséges összes állomány most már a kernel
állományrendszeren van, tehát készen állsz rá, hogy lefuttasd. A LILO-
nak az -r paraméterrel mondhatjuk meg, hogy más gyökérrel telepítse az
indító betöltőt:
lilo -v -C bdlilo.conf -r /mnt
A LILO-nak hiba nélkül le kell futnia, miután a kernel
állományrendszernek valahogy így kell kinéznie:
______________________________________________________________________
total 361
1 -rw-r--r-- 1 root root 176 Jan 10 07:22 bdlilo.conf
1 drwxr-xr-x 2 root root 1024 Jan 10 07:23 boot/
1 drwxr-xr-x 2 root root 1024 Jan 10 07:22 dev/
358 -rw-r--r-- 1 root root 362707 Jan 10 07:23 vmlinuz
boot:
total 8
4 -rw-r--r-- 1 root root 3708 Jan 10 07:22 boot.b
4 -rw------- 1 root root 3584 Jan 10 07:23 map
dev:
total 0
0 brw-r----- 1 root root 2, 0 Jan 10 07:22 fd0
0 crw-r--r-- 1 root root 1, 3 Jan 10 07:22 null
______________________________________________________________________
Ne aggódj, ha az állományok méretei egy kicsit eltérnek nálad.
Most hagyd a lemezt a meghajtóban, és folytasd a ``Setting the ramdisk
word'' fejezettel.
6.2. A Kernel másolása LILO nélkül.
Ha nem LILO-t használsz, a dd utasítással másold át a kernelt az
indítólemezre:
% dd if=KERNEL of=/dev/fd0 bs=1k
353+1 records in
353+1 records out
Ebben a példában a dd 353 teljes rekordot + 1 részleges rekordot írt,
így a kernel a lemez első 354 blokkját foglalja el. Ezt a számot
KERNEL_BLOKK-nak hívjuk, és a következő fejezetben használni fogjuk.
Végül állítsd be a gyökér eszköznek magát a lemezt, majd állítsd be a
gyökeret írható/olvasható betölthetőre:
rdev /dev/fd0 /dev/fd0
rdev -R /dev/fd0 0
Légy óvatos, a második rdev utasításnál nagybetűt használj az -R
kapcsoló esetén.
6.3. Memórialemez szó beállítása.
A kernel image belsejében van a memórialemez szó, ami megadja, hogy
hol található a gyökér állományrendszer, több más paraméterrel együtt.
A szó az rdev utasítással érhető el, és a következőképpen kell
értelmezni:
bits 0-10: Offset to start of ramdisk, in 1024 byte blocks
bits 11-13: unused
bit 14: Flag indicating that ramdisk is to be loaded
bit 15: Flag indicating to prompt before loading rootfs
Ha a 15. bit be van állítva, induláskor új lemez meghajtóba tételére
szólít fel a rendszer. Erre a kétlemezes indító készlet esetén van
szükség.
Két eset lehetséges, attól függően, hogy egy indító/gyökér lemezt
készítesz, vagy kétlemezes ``indító+root'' lemezkészletet.
1. Ha egyetlen lemezt készítesz, a tömörített gyökér állományrendszer
közvetlenül a kernel után kerül, tehát az eltolás az első szabad
blokkra (aminek meg kell egyeznie a KERNEL_BLOKK-al) fog mutatni.
A 14. bit 1, a 15. nulla.
Például, tegyük fel, hogy egy lemezt készítesz, és a gyökér
állományrendszer a 253. (decimális) blokknál kezdődik. A
memórialemez szó értékének 253-nak (decimális) kell lennie, a 14.
bitet 1-re, a 15. bitet 0-ra kell állítani. Ahhoz, hogy kiszámítsd
az értéket, egyszerűen csak össze kell adnod a decimális számokat.
253 + 2^14 = 253 + 16384 = 16637. Ha nem érted, hogy honnan jönnek
ezek a számok, üsd be őket egy tudományos számológépbe, és alakítsd
át binárissá.
2. Ha két lemezes készletet készítesz, a gyökér állományrendszer a
második lemez 0. blokkjánál kezdődik, tehát az eltolást nullára
kell állítani. A 14. bitet 1-re kell állítani, és a 15. bitet is
1-re kell állítani. Ebben az esetben a decimális érték 2^14 + 2^15
= 49152.
Miután gondosan kiszámítottad a memórialemez szó értékét, állítsd be
az rdev -r paranccsal. Figyelj rá, hogy a decimális értéket használd.
Ha LILO-t használtál, az rdev paraméterének a beillesztett kernel
útvonalat kell használnod, pl. /mnt/vmlinuz, ha dd-vel másoltad a
kernelt, használd inkább a lemez eszköz nevét (pl., /dev/fd0).
rdev -r KERNEL_VAGY_FLOPPY_MEGHAJTÓ ÉRTÉK
Ha LILO-t használtál, most lecsatolhatod a lemezt.
6.4. A gyökér állományrendszer átvitele.
A legutolsó lépés a gyökér állományrendszer átvitele.
ˇ Ha a gyökér állományrendszer ugyanarra a lemezre kerül, mint a
kernel, a dd paranccsal vidd át, és használd a seek kapcsolót, ami
megadja, hogy hány blokkot kell kihagynia:
dd if=rootfs.gz of=/dev/fd0 bs=1k seek=KERNEL_BLOKK
ˇ Ha a gyökér állományrendszer a második lemezre kerül, távolítsd el
a lemezt, tedd be a második lemezt a meghajtóba, majd vidd át a
gyökér állományrendszert rá:
dd if=rootfs.gz of=/dev/fd0 bs=1k
Gratulálok, készen vagy! Mindig célszerű letesztelned az
indítólemezed, mielőtt félreteszed vészhelyzet esetére! Ha hibás a
betöltés, olvass tovább.
7. Hibakeresés, avagy a Legyőzött Gyötrődése.
Amikor indítólemezeket készítesz, az első néhány próba esetén
valószínűleg nem fog indulni. A gyökér lemezt egy általános
megközelítés szerint a már létező rendszered komponenseiből célszerű
összeállítanod, és próbálj meg addig eljutni, hogy a lemez-alapú
rendszered üzeneteket jelenít meg a konzolon. Ha már elkezd veled
beszélgetni, a csatát félig megnyerted, mert már láthatod, hogy miről
van szó, és kijavíthatod a felmerülő különálló problémákat, amíg a
rendszer zökkenőmentesen nem működik. Ha a rendszer minden magyarázat
nélkül áll meg, a hiba okát megtalálni elég nehéz. Ahhoz, hogy a
rendszer addig eljusson, amikor már kommunikál veled, több fontos
komponens jelenlétére, és helyes konfigurálásra van szükség. Amikor a
rendszer nem beszél hozzád, a probléma kivizsgálásának ajánlott
eljárása a következő:
ˇ Ilyesmi üzenetet láthatsz:
Kernel panic: VFS: Unable to mount root fs on XX:YY
Ez gyakori probléma, és csak néhány oka lehet. Először, ellenőrizd az
XX:YY eszközt az eszközök kódjának listájában, ez a helyes gyökér
eszköz? Ha nem, valószínűleg nem futtattad az rdev -R parancsot, vagy
rossz image-re alkalmaztad. Ha az eszközkód helyes, gondosan
ellenőrizd a kernelbe fordított eszközmeghajtó szoftvereket. Győződj
meg róla, hogy szerepel-e floppy lemez, memória meghajtó és ext2
állományrendszer.
ˇ Nézd meg, hogy a gyökér lemez tényleg tartalmazza-e az
alkönyvtárakat, amit tartalmaznia kellene. Könnyű véletlenül rossz
szintre másolni őket, és ilyesmit kapsz végeredménynek:
/rootdisk/bin, ehelyett: /bin a gyökér lemezeden.
ˇ Nézd meg, hogy van-e /lib/libc.so állomány ugyanazzal a lánccal,
mint amit a merevlemezed /lib alkönyvtárában láthatsz.
ˇ Ellenőrizd, hogy a lézető rendszered /dev alkönyvtárában lévő
szimbolikus láncok léteznek-e a gyökérlemez állományrendszereden,
ahol a láncok olyan eszközre mutatnak, melyek léternek a gyökér
lemezeden is. Néhány esetben a /dev/console láncok fontosak
lehetnek.
ˇ Ellenőrizd, hogy áttetted-e a /dev/tty1, /dev/null, /dev/zero,
/dev/mem, /dev/ram és /dev/kmem állományokat.
ˇ Ellenőrizd a kernel konfigurációdat -- minden a bejelentkezés
pontjáig szükséges erőforrást bele kell fordítani, nem működik, ha
modulba raktad. Tehát a memórialemez és az ext2 támogatást is bele
kell fordítanod a kernelbe.
ˇ Ellenőrizd, hogy a kernel gyökér eszköz és memórialemez beállításai
helyesek-e.
Ha ezeket az általános dolgokat megvizsgáltad, íme néhány konkrétabb
állomány, amit ellenőrizhetsz.
1. Győződj meg róla, hogy az init-et /sbin/init vagy /bin/init néven
mellékelted. Ellenőrizd, hogy futtatható-e.
2. Futtasd a ldd init-et, hogy ellenőrizd az init eljáráskönyvtárait.
Általában ez csak a libc.so, de azért csak ellenőrizd. Bizonyosodj
meg róla, hogy mellékelted az összes eljáráskönyvtárat és a
betöltőket.
3. Bizonyosodj meg róla, hogy a megfelelő betöltőket használod az
eljáráskönyvtárakhoz -- ld.so-t az a.out-hoz, vagy ld-linux.so-t az
ELF-hez.
4. Nézd meg az indítólemezed állományrendszerén az /etc/inittab
állományban a getty (vagy valami getty-szerű program, mint a
agetty, mgetty vagy getty_ps) programhívásokat. Kétszer is
hasonlítsd össze ezeket a merevlemezeden lévő inittab-bal. Nézd
meg az általad használt program manuálját, hogy egyáltalán értelmes
dolgok vannak-e benne. Az inittab valószínűleg a legtrükkösebb
rész, mert a szintakszis, és a tartalom az általad használt init
programtól és a rendszer természetétől függ. Az egyetlen lehetőség,
hogy megbirkózz vele, ha elolvasod az init és inittab programokra
vonatkozó manuál oldalakat, valamint pontosan megvizsgálod, hogy
mit is csinál a rendszered induláskor. Ellenőrizd, hogy az
/etc/inittab-nak van-e inicializáló bejegyzése. Ennek a rendszer
inicializáló szkript végrehajtására kell utasítást tartalmaznia, és
a szkriptnek is léteznie kell.
5. Mint az init-nél, futtasd az ldd-t a getty-dre is, hogy lássad, mi
szükséges hozzá, és hogy meggyőződhess róla, hogy a szükséges
eljáráskönyvtár-állományokat és betöltőket elhelyezted a gyökér
állományrendszereden.
6. Győződj meg róla, hogy csatoltál-e parancsértelmezőt (pl. bash vagy
ash), mely képes futtatni az rc szkriptjeidet.
7. Ha van /etc/ld.so.cache állomány a mentő lemezeden, generáld újra.
Ha az init elindul, de a következő üzenetet kapod:
Id xxx respawning too fast: disabled for 5 minutes
az az init-ből jön, általában azt jelzi, hogy a getty vagy login az
elindulása után közvetlenül meg is hal. Ellenőrizd a getty és a login
futtatható állományokat és az eljáráskönyvtárakat, amiktől függenek.
Nézd meg, hogy a /etc/inittab állománybeli meghívásuk helyes-e. Ha
szokatlan üzeneteket kapsz a getty-től, az jelentheti azt, hogy
hibásan hívod a /etc/inittab-ból. A getty paraméterei változnak, még
az agetty különböző verziói között is számos inkompatibilis
hívásformát jeleztek.
Ha megkapod a bejelentkező promptot és érvényes felhasználói nevet
adsz meg, de a rendszer azonnal egy újabb felhasználói név megadását
kéri, a probléma valószínűleg a PAM-mal vagy az NSS-el lesz. Nézd meg
a ``PAM and NSS'' fejezetet. A probléma származhat még abból is, hogy
shadow jelszavakat használsz, de nem másoltad át az indítólemezedre a
/etc/shadow állományt.
Ha megpróbálsz néhány futtatható állományt lefuttatni, mint például a
df parancsot, ami megtalálható a mentő lemezeden, és ilyen üzenetet
kapsz: df: not found(a df nem található), két dolgot nézz meg: (1)
Győződj meg róla, hogy a binárist tartalmazó alkönyvtár szerepel a
PATH elérési útvonalban, és (2) Győződj meg róla, hogy a program
számára szükséges eljáráskönyvtárak (és betöltők) rendelkezésedre
állnak-e.
8. Vegyes témakörök.
8.1. A gyökér állományrendszer méretének csökkentése
Előfordul, hogy a gyökér állományrendszer túl nagy, hogy ráférjen egy
lemezre, még tömörítés után is. Létezik néhány módszer az
állományrendszer méretének csökkentésére, amit a hatékonyság szerint
csökkenő sorrendben bemutatunk:
Lemez sűrűségének növelése
Alapértelmezés szerint a formázott floppy lemezek 1440K
méretűek, de nagyobb sűrűségre is formázhatók. Az fdformat a
következő formátumokra képes a lemezeid megformázni: 1600,
1680, 1722, 1743, 1760, 1840, és 1920. A legtöbb 1440K-s
meghajtó támogatja az 1722K-t, ezért ez az indítólemezek által
használt formátum. Nézd meg a fdformat manuált és a
/usr/src/linux/Documentation/devices.txt-t.
Parancsértelmező cseréje
A Linux néhány népszerű parancsértelmezője, mint a bash és a
tcsh, nagy és sok eljáráskönyvtárat igényel. Léteznek könnyű
súlyú alternatív parancsértelmezők, mint az ash, lsh, kiss és a
smash, amik jóval kisebbek és nagyon kevés (vagy egy sem)
eljáráskönyvtárat idényelnek. Ezek legtöbbjét az következő címen
találod: <http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/shells/>
Győződj meg róla, hogy az általad használni kívánt
parancsértelmező képes-e futtatni az összes rc-beli állományt,
amit csatolni szeretnél az indítólemezedre.
Eljáráskönyvtárak és binárisok megnyirbálása
A legtöbb eljáráskönyvtár és bináris nincs megnyirbálva (debug
információt is tartalmaznak). A megtudod, hogy 'not stripped
(nincs megnyírbálva)', vagy mégis. Amikor binárisokat másolsz a
gyökér állományrendszeredre, jó ötleg a következőket használnod:
objcopy --strip-all HONNAN HOVÁ
Amikor eljáráskönyvtárt másolsz, használd a következőt:
objcopy --strip-debug HONNAN HOVÁ
Nem-kritikus állományok eszközlemezre másolása
Ha valamely binárisra nincs szükség közvetlenül a
rendszerindításkor, vagy a bejelentkezéskor, átteheted az
eszközlemezre. Nézd meg a ``Building a utility disk'' fejezetet
a részletekért. Elgondolkodhatsz a modulok eszközlemezre való
áthelyezéséről is.
8.2. Nem memórialemez gyökér állományrendszerek.
A ``Building a root filesystem'' fejezet megmutatta, hogy hogyan
készíthetsz tömörített gyökér állományrendszert, ami a rendszer
indulásakor a memórialemezre töltődik. Sok előnye van ennek a
technikának, így előszeretettel használják. Azonban néhány kevés
memóriával rendelkező rendszer esetén nincs elegendő RAM ehhez, így
közvetlenül a lemezről kell használnia a beillesztett gyökér
állományrendszert.
Az ilyen állományrendszereket pillanatnyilag könnyebb elkészíteni,
mint a tömörített gyökér állományrendszereket, mert közvetlenül a
lemezen elkészíthetők, nem kell más eszközt használni, és nem kell
őket tömöríteni. Megmutatjuk, hogy ennek elkészítése hol különbözik a
korábban ismertetett eljárástól. Ha ezt választod, tartsd észben,
hogy sokkal kevesebb helyet tudsz majd használni.
1. Számold ki, hogy mennyi helyed lesz a gyökér állományok számára.
Ha egy indító/gyökér lemezt készítesz, rá kell hogy férjen egyetlen
lemezre a kernel összzes blokkja és a gyökér állományrendszer
összes blokkja.
2. Használd az mke2fs-t, hogy megfelelő méretű gyökér
állományrendszert készíthess a lemezen.
3. Méretezd az állományrendszert a fentiek szerint.
4. Ha készen vagy vele, csatold le az állományrendszert, és másold át
egy lemez állományba, de ne tömörítsd be.
5. Vidd át a kernelt a fent leírt módon a lemezre. Amikor elkészültél
a memórialemez szó kiszámolásával, állítsd a 14. bitet nullára,
hogy jelezd a rendszer számára, nem kell a gyökér állományrendszert
memórialemezre tölteni. Futtasd a rdev's parancsot a fent leírt
módon.
6. Vidd át a gyökér állományrendszert, mint korábban.
Több gyorsítást eszközölhetsz. Ha két-lemezes készletet készítesz, az
egész gyökér állományrendszert elkészítheted a második lemezen, nem
kell átmozgatnod merevlemezre lemez állományba, majd vissza. Ezenkívül
ha egylemezes indító/gyökér lemezt készítesz és LILO-t használsz,
készíthetsz a lemezen egyetlen állományrendszert, mely tartalmazza a
kernelt, a LILO állományait és a gyökér állományokat, majd egyszerűen
lefuttatod a LILO-t az utolsó lépésben.
8.3. Eszközlemez készítése.
Eszközlemezt készíteni viszonylag könnyű -- egyszerűen készíts
állományrendszert egy formázott lemezre, majd másolj állományokat rá.
Ahhoz, hogy indítólemezzel használhasd, illeszd be kézzel a rendszer
elindulása után.
A fentebb említett utasításokban említettük, hogy az eszközlemezt a
/usr-be illesztve is használhatjuk. Ebben az esetben a binárisokat a
/bin alkönyvtárba kell tenni az eszköz lemezeden, hogy a path-ban levő
/usr/bin megtalálja őket. Egyéb az eszköz lemezen elhelyezett
binárisokhoz szükséges eljáráskönyvtárakat a /lib alkönyvtárba kell
tenned az eszközlemezen.
Több fontos dolgot észben kell tartanod, amikor eszközlemezt tervezel:
1. Ne tegyél kritikus rendszer binárisokat és eljáráskönyvtárakat az
eszközlemezre, mert nem lesz beilleszthető, míg a rendszer teljesen
el nem indult.
2. Nem tudsz egyszerre floppy lemez és floppy szalag meghajtót
használni. Ez azt jelenti, hogyha floppy szalag meghajtód van, nem
fogsz tudni hozzáférni, amíg az eszköz lemezed be van illesztve.
3. Az eszközlemezen lévő állományok hozzáférése lassú lesz.
A ``Sample utility disk directory listing'' függelékben találsz példát
az eszközlemezre. Íme néhány hasznos ötlet az állományokat illetően:
lemez vizsgáló és manipuláló programok (format, fdisk),
állományrendszer vizsgáló és manipuláló programok (mke2fs, fsck,
debugfs, isofs.o), kicsi szövegszerkesztő (elvis, jove), tömörítő és
archiváló eszközök (gzip, tar, cpio, afio), szalag eszközök (mt, tob,
taper), kommunikációs eszközök (ppp.o, slip.o, minicom) és
eszközkezelő szerszámok (setserial, mknod).
9. Hogy csinálják a profik?
Valószínűleg észrevetted már, hogy a fontosabb disztribúciókhoz
mellékelt indítólemezek, mint például a Slackware, RedHat vagy Debian,
sokkal kidolgozottabbak, mint ahogy ebben a dokumentációban
bemutatjuk. A professzionális disztribúciós lemezek néhány itt nem
említett alapelven nyugszik, és több különböző trükköt is bevetnek,
mert különleges szükségleteik vannak. Előszöris, széles hardver
választékon kell üzemelniük, tehát együtt kell működnie a
felhasználóval és különböző eszköz meghajtókat kell betöltenie.
Másodszor fel kell készíteni őket különböző telepítési lehetőségepkre,
különböző fokú automatizálással. Végül a disztribúciós lemezeket
gyakran mentő lemez képességekkel is felruházzák.
Néhány indítólemezt initrd (initial ramdisk: kezdeti memórialemez)
funkcióval látnak el. Ezt a képességet a 2.0.x-es kernelverzió
környékén vezették be, és lehetővé teszi a kernel két fázisú
betöltését. Amikor először elindul a kernel, betölti a keztedi
memórialemezt image-t az indítólemezről. Ez a kerdeti memórialemez a
gyökérlemez, ami olyan programokat tartalmaz, amik a valódi gyökér
állományrendszer betöltődése előtt lefutnak. Ezek a programok gyakran
a környezetet vizsgálják, és/vagy megkérdezik a felhasználók különböző
indító lehetőségekről, mint például melyik eszközről töltse be a
valódi gyökér állományrendszert. Ezek a programok töltik be általában
a kernelbe be nem épített modulokat. Amikor a kezdeti program kilép, a
kernel betölti a valódi gyökér állományrendszer, és hagyományos módon
folytatódik a rendszerindításl. Az initrd-vel kapcsolatos
részletesebb információkért nézd meg a
/usr/src/linux/Documentation/initrd.txt és a
<ftp://elserv.ffm.fgan.de/pub/linux/loadlin-1.6/initrd-example.tgz>
címeket.
A következő összefoglalja, hogyan működnek a különböző disztribúciók
telepítő lemezei, az állományrendszer vizsgálatára és/vagy forráskódra
alapozva. Nem garantáljuk, hogy tökéletesen teljes információval
szolgálhatunk, vagy hogy nem változtak a legutóbbi verzióváltás óta.
A Slackware (v.3.1) nyíltan LILO-t használ, hasonlóan a ``Transferring
the kernel with LILO'' fejezetben bemutatotthoz. A Slackware
indítólemez indításkor a LILO message paraméterét használva egy
``Welcome to the Slackware Linux bootkernel disk!'' üzenettel fogad
(Üdvözöllek a Slackware Linux kernelindító lemezén!). Ezzel hívja fel
a felhasználót arra, hogy írja be szükség esetén az indító
paramétereket. Miután elindult a rendszer, a második lemezről
betöltődik a gyökér állományrendszer. A felhasználó meghív egy setup
szkriptet, amivel el is kezdődik a telepítés. A Slackware nem
moduláris kernelt használ, hanem több különböző kernelt használ. A
felhsználónak kell kiválasztania, melyik az a kernel, ami a lehető
legjobban illeszkedik a rendszeréhez.
A RedHat (v.4.0) szintén LILO alapú indítást használ. Az első lemezről
betölt egy tömörített memórialemezt, ami egyedi init programot futtat.
Ez a program lekérdezi a meghajtóprogramokat, majd szükség esetén
egyéb állományokat tölt be a kiegészítő lemezről.
A Debian (v.1.3) valószínűleg a legkifinomultabb telepítő
lemezkészlet. A SYSLINUX betöltőt használja különböző betöltő
kapcsolókkal, majd az initrd-t használja, hogy végigvezesse a
felhasználót a telepítés lépésein. Úgy tűnik, hogy egyaránt egyedi
init-et és egyedi parancsértelmezőt használ.
10. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) listája
K. Elindítom a rendszert az indító/gyökér lemezemről, de semmi nem
történik. Mit tegyek?
Lásd a ``Troubleshooting'' fejezetet feljebb.
K. Hogy működik a Slackware/Debian/RedHat indítólemez?
Lásd a ``What the pros do'' fejezetet feljebb.
K. Hogyan készíthetek XYZ eszközmeghajtóval indítólemezt?
A legegyszerűbb módja, hogy megszerzel egy Slackware kernelt a
legközelebbi Slackware tükör szerverről. A Slackware kernelek
általános kernelek, amikbe megpróbálják az összes létező eszközt
belepakolni, így ha SCSI vagy IDE vezérlőd van, nagy az esélye, hogy a
Slackware kernelben benne lesz az ahhoz szükséges meghajtóprogram.
Menj az a1 alkönyvtárba, és válaszd ki az IDE vagy SCSI kernelt attól
függően, hogy milyen vezérlőd van. Nézd meg az xxxxkern.cfg állományt,
hogy a kiválaszott kernel milyen eszközmeghajtókat tartalmaz. Ha az
általad használni kívánt eszköz szerepel a listában, az adott
kernellel indulnia kell a gépednek. Töltsd le az xxxxkern.tgz
állományt, másold át a lemezedre az indítólemez készítésével
foglalkozó fejezetben leírtak szerint.
Le kell ellenőrizned a gyökér eszközödet a kernelben a következő
paranccsal:
rdev zImage
Az rdev ki fogja írni a kerneled aktuális indító eszközét. Ha ez nem
egyezik meg az általad kívánt gyökér eszközzel, használd az rdev
parancsot, hogy megváltoztasd. Például az a kernel, amit próbáltam,
/dev/sda2-re volt állítva, de az én SCSI gyökér partícióm a /dev/sda8.
Ahhoz, hogy gyökér lemezként használhassam, a következő parancsot kell
kiadnom:
rdev zImage /dev/fd0
Ha tudni szeretned, hogy hogyan kell egy Slackware gyökér lemezt
beállítani, az már kívül esik e HOGYAN keretein, javaslom, hogy nézd
meg a Linux Telepítő Kézikönyvet, vagy szerezz be egy Slackware
disztribúciót. Nézd meg a ``Referenciák'' fejezetet.
K. Hogy frissíthetem az indítólemezem a legfrisebb kernellel?
Állományrendszer használata nélkül egyszerűen másold a dd, vagy
indító/gyökér lemez esetén a cp paranccsal a kernelt az
indítólemezedre. Konzultálj e HOGYAN ``Indító'' fejezetével az
indítólemez készítésének részleteiért. A leírás egyaránt érvényes a
kernel frissítésére is.
K. Hogy frissíthetem a gyökér lemezem állományait újakkal?
A legegyszerűbb módja, hogy visszamásolod a gyökérlemezed
állományrendszerét az általad használt ESZKÖZRE ( lásd feljebb a
``Creating the filesystem'' fejezetet). Ezután illeszd be az
állományrendszert és végezd el a változtatásokat. Emlékezned kell
arra, hogy honnan indul a gyökér állományrendszered és hány blokkot
foglal el:
dd if=/dev/fd0 bs=1k skip=ROOTBEGIN count=BLOCKS | gunzip > DEVICE
mount -t ext2 DEVICE /mnt
Miután elvégezted a változtatásokat, folytasd, mint korábban
(``Wrapping it up'' fejezet) és tedd vissza a gyökér
állományrendszeredet a lemezre. Nem kell újra átvinned a kernelt,
illetve újraszámolni a memórialemez szót, ha nem változtattál az új
gyökér állományrendszer kezdőpozícióján.
K. Hogy távolíthatom el a LILO-t úgy, hogy újra DOS-t indíthassak?
Ez nem kifejezetten Indítólemez probléma, de gyakran kérdezik. Linux
alatt futtasd a
/sbin/lilo -u
parancsot.Használhatod a dd utasítást is, hogy visszamásold a LILO
által elmentett indító szektort. Tanulmányozd a LILO dokumentációját,
hogy ezt hogyan teheted meg.
DOS és Windows alatt használhatod a
FDISK /MBR
utasítást. Az MBR a Master Boot Record-ot jelenti (Mester Indító
Rekord), ami kicseréli az indító szektort egy tiszta DOS-ossal,
anélkül, hogy belepiszkálna a partíciós táblába. Néhányan nem teljesen
értenek ezzel egyet, de még a LILO készítője, Werner Almesberger is
ajánlja. Könnyű, és működik.
Q. Hogy indítsak, ha elvesztettem a kernelem és az indító lemezem?
Ha nincs kéznél indító lemez, a legegyszerűbb valószínűleg egy
Slackware kernel beszerzése a rendszerednek megfelelő lemezvezérlő
típussal (IDE vagy SCSI), ahogy az a ``Hogyan készítsek indítólemezt
XXX eszközzel'' kérdésnél is olvashattad. Ezután el tudod indítani a
géped ezzel a kernellel, és kijavíthatod a felmerült problémákat.
A kernelben, amit megszerzel előfordulhat, hogy nem a neked
megfelelően van beállítva a gyökér eszköz lemezed típusához és a
partícióhoz. Például a Slackware általános SCSI kernelének gyökér
eszköze a /dev/sda2 eszközre mutat, holott az én gyökér Linux
partícióm /dev/sda8-ként látszik. Ebben az esetben a kernel gyökér
eszközét meg kell változtatni.
Még akkor is megtudod változtatni a kernel gyökér eszköz és a
memórialemez beállításait, ha csak egy kerneled van és valami más
operációs rendszered, mint a DOS például.
Az rdev úgy változtatja a kernel beállításait, hogy fix eltolásoknál
megváltoztatja a kernel állomány értékét, így egy hexa szerkesztővel
te is megteheted ugyanezt, ha van kéznél valamilyen működő operációs
rendszer alatti szerkesző -- például a DOS alatti Norton Utilities
Disk Editor. Ekkor meg kell nézned az összes értéket, majd szükség
esetén meg kell változtatnod az itt szereplő eltolások alapján:
HEX DEC LEÍRÁS
0x01F8 504 A MEMÓRIALEMEZ szó alacsony bájtja
0x01F9 505 A MEMÓRIALEMEZ szó magas bájtja
0x01FC 508 Gyökér eszköz minor száma - lásd alább
0X01FD 509 Gyökér eszköz major száma - lásd alább
A memórialemez szót fejlebb, a ``Setting the ramdisk word'' fejezetben
tárgyaltuk.
A major és minor eszköz számokat arra az eszközre mutatva kell
beállítanod, ahova szeretnéd a gyökér állományrendszered
beillesztését. Néhány hasznos érték, hogy választhass:
ESZKÖZ MAJOR MINOR
/dev/fd0 2 0 Első lemezmeghajtó
/dev/hda1 3 1 1. partíció az 1. IDE eszközön
/dev/sda1 8 1 1. partíció az 1. SCSI eszközön
/dev/sda8 8 8 8. partíció az 1. SCSI eszközön
Ha beállítottad ezeket az értékeket, kiírhatod az állományt akár a
Norton Utilities Disk Editort, akár a rawrite.exe programot használva.
Ezt a programot minden disztribúció tartalmazza. Ez egy DOS program,
ami a lemezre ``nyersen'' írja ki az állományt az indító szektortól
kezdve, nem a lemezen található állományrendszerre. Ha Norton
Utilies-t használsz, a lemez elején kezdődő fizikai lemezre kell
kiírnod az állományt.
K.Hogyan készíthetnék extra másolatot az indító/gyökér lemezeimről?
Mivel a mágneses média bizonyos idő után lemágneseződik, célszerű a
biztonsági lemezedről több másolatot tartanod, felkészülve arra az
esetre, ha az eredeti lemezed olvashatatlanná válna.
A lemezek másolásának legegyszerűbb módja, beleértve az indítható és
az eszköz lemezeket is, ha a dd paranccsal átmásolod az eredeti lemez
tartalmát egy a merevlemezeden lévő állományba, majd ugyanezzel az
utasítással visszamásolod az új lemezre. Jegyezzük meg, hogy nem kell,
és nem is célszerű beillesztened a lemezeket a rendszerbe, mert a dd
nyers eszköz interfészt használ.
Az eredeti lemásolásához a
dd if=ESZKÖZNEVE of=ÁLLOMÁNYNEVE
ahol az ESZKÖZNEVE a lemezmeghajtód eszközneve
és az ÁLLOMÁNYNEVE a (merevlemezen levő) kimeneti állomány neve
utasítást használd.
Ha elhagyod a count paramétert, a dd az egész lemezt átmásolja (nagy
sűrűségű lemez esetén 2880 blokk).
A kész állomány új lemezre való visszamásolásához helyezd be az új
lemezt, és fordítsd meg az utasítást:
dd if=ÁLLOMÁNYNEVE of=ESZKÖZNEVE
Jegyezzük meg, hogy a fenti utasítássorozat az feltételezi, hogy csak
egyetlen lemezmeghajtód van. Ha két ugyanolyan típusú lemezmeghajtód
van, akkor használhatod a következő utasítást a közvetlen lemezről-
lemezre másoláshoz:
dd if=/dev/fd0 of=/dev/fd1
K. Hogyan indíthatnám el a rendszerem a "ahaxxxx=nn,nn,nn" minden
induláskor történő beírása nélkül?
Ahol a lemez eszközt nem lehet automatikusan felismertetni a
rendszerrel, el kell látni a kernelt az eszköz paramétereinek
sztringjével, mint pl.:
aha152x=0x340,11,3,1
Ezt a paramétert többféleképpen is át lehet adni a LILO-nak:
ˇ Beírhatod minden egyes LILO-val történő rendszerindításkor a
parancssorba. Ez meglehetősen unalmas, fárasztó.
ˇ Használhatod a LILO ``lock'' kulcsszavát, hogy tárolja el a
parancssort, mint alapértelmezett parancssort, így a LILO minden
induláskor ugyanazt a paramétert fogja használni.
ˇ Használhatod a append= sort a LILO konfigurációs állományában.
Jegyezzük meg, hogy a paraméter sztringet idézőjelek közé kell
tenni.
Például egy példa parancssor, ami a fenti paraméter sztringer
használja, így nézne ki:
zImage aha152x=0x340,11,3,1 root=/dev/sda1 lock
Ez mindig átadná a kernelnek a paramétersztringet, és megkérné a
kernelt, hogy állítsa be a gyökér eszköznek a /dev/sda1-t, és mentse
az egész parancssort a későbbi indításokra.
Egy példa az APPEND sorra:
APPEND = "aha152x=0x340,11,3,1"
Jegyezzük meg, hogy a paramétersztringet NEM szabad idézőjelbe tenni a
parancssor esetén, de az APPEND sornál muszáj idézőjelet használni.
Jegyezzük meg, hogy a ahhoz, hogy a paramétersztring működjön, a
kernelnek tartalmaznia kell a megadott lemeztípus eszközmeghajtóját.
Ha nem tartalmazza, semmi sem fog a paramétersztringre hallgatni, és
újra kell fordítanod a kernelt a megfelelő eszközmeghajtóval, ha
működésre szeretnéd bírni. A kernel újrafordításának részleteiért
lépj be az /usr/src/linux alkönyvtárba, és olvasd el a README
állományt, majd olvasd el a Linux GYIK-et és a Telepítés HOGYAN-t.
Létezik még egy lehetséges alternatíva is, szerezz egy kifejezetten
ahhoz a lemez típushoz készült kernelt, és telepítsd.
Az olvasók figyelmét mindig felhívjuk a LILO dokumentáció alapos
áttanulmányozására, mielőtt LILO telepítéssel kísérletezgetnének. Az
indító leíró elővigyázatlan használata tönkreteheti a partíciókat.
K. Bekapcsoláskor "A: cannot execute B" hibaüzenetet kapok. Miért?
Több esetben előfordulhat, hogy különböző eszközökben program neveket
bedrótoztak. Ezek az esetek nem jönnek elő mindenütt, de
megmagyarázza, hogy néhány végrehajtható állomány miért nem található
meg a rendszereden, még ha ott is látod. Megnézheted, hogy be van-e
drótozva egy adott programba egy másik, ha kiadod a strings parancsot,
és átküldöd csövön a grep-nek.
A bedrótozás tipikus példái:
ˇ A shutdown néhány verziója a /etc/rebootállományt bedrótozva
tartalmazza, tehát a reboot-ot a /etc alkönyvtárba kell tenni.
ˇ Az init már legalább egy embernek problémát okozott, nem találta
meg a kernel az init-et.
A probléma javításához vagy mozgasd a programokat a megfelelő
alkönyvtárba, vagy változtasd meg a konfigurációs állományokat (pl.
inittab), hogy a helyes alkönyvtárra mutassanak. Ha kétségeid
támadnának, tedd a programokat ugyanolyan alkönyvtárba, mint a
merevlemezeden vannak, és használd ugyanazt az inittab és /etc/rc.d
állományt, ami a merevlemezeden található.
K. A kernelembe belefordítottam a memórialemez támogatást, de 0K-val
inicializálja magát.
Amikor ez történik, a megjelenő kernelüzenet valahogy így néz ki a
kernel indulásakor:
Ramdisk driver initialized : 16 ramdisks of 0K size
Ez valószínűleg azért van, mert a méretét 0-ra állítod kernel
paraméterekkel az indulás idejekor. Ez valószínűleg egy elnézett LILO
paraméter miatt lehetséges:
ramdisk= 0
Ezt néhány korábbi disztribúció LILO példa konfigurációs állománya
tartalmazza,és minden korábbi kernel beállítást felülbírál. Ha van
ilyen sorod, távolítsd el.
Jegyezzük meg, hogy ha 0K-ra állított memórialemezt próbálsz meg
használni, a működés kiszámíthatatlanná válik, és kernel pánikor
okozhat.
A. Erőforrások és mutatók.
Ha újraírsz egy csomagot, mindig a legfrisebb változatot szerezd be,
ha nincs jó indokod másként cselekedni.
A.1. Előre elkészített indítólemezek.
Ezek a disztribúciós lemezek forrásai. Légyszíves tükör szervert
használj a letöltéskor, hogy csökkentsd ezen gépek terheltségét.
ˇ Slackware indítólemezek
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/distributions/slackware/current/bootdsks.144/>,
gyökérlemezek
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/distributions/slackware/current/rootdsks/>
és Slackware tükör szerverek <http://www.slackware.com/getslack/>
ˇ RedHat indítólemezek
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/distributions/redhat/current/i386/images/>
és Red Hat tükör szerverek <http://www.redhat.com/mirrors.html>
ˇ Debian indítólemezek
<ftp://ftp.debian.org/pub/debian/dists/stable/main/disks-
i386/current/> és Debian tükör szerverek
<ftp://ftp.debian.org/pub/debian/README.mirrors.html>
A disztribúciós lemezek mellett a következő mentő lemezeket
használhatod. Ha máshogy nem rendelkeztek, a
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/recovery/!INDEX.html>
alkönyvtárban megtalálod őket.
ˇ tomsrtbt, Tom Oehser készítette, egylemezes indító/gyökér lemez,
2.0-s kernelre alapozva, széles eszköz és program támogatással.
Támogat IDE, SCSI, szalagos egységeket, hálózati csatolókat,
PCMCIA-t, és így tovább. Kb. 100 eszköz és szerszám programot
tartalmaz, beleértve a lemezek javítására és helyreállítására
szolgáló programokat. A csomag mindemellett szkripteket tartalmaz
az image-k szétszedésére és újragyártására, hogy szükség esetén új
dolgokat tehess bele.
ˇ rescue02, John Comyns készítette, ez egy 1.3.84-es kernelre
alapozott mentő lemez, IDE, Adaptec 1542 és NCR53C7,8xx
támogatással. ELF binárisokat használ, de elegendő utasítást
tartalmaz, tehát bármely rendszeren használható. Rendszerindítás
után betölthető modul formájában biztosít más SCSI kártyákhoz
támogatást. Valószínűleg 4Mb RAM-mal rendelkező rendszereken nem
fog működni, hiszen 3Mb-s memórialemezt használ.
ˇ resque_disk-2.0.22, Sergei Viznyuk készítette, ez egy teljes értékű
indító/gyökér lemez, 2.0.22-es kernelre alapozva, beépített IDE és
több különböző SCSI vezérlő támogatással, ELF és AOUT binárisokkal.
Több modult, hasznos eszközt tartalmaz merevlemezek javítására és
helyreállítására.
ˇ cramdisk image-k, 2.0.23-as kernelre alapozva, 4 és 8 Mb memóriával
rendelkező gépek számára. Belefordítottak matematikai
társprocesszor emulációt és hálózatozást (PPP és betárcsázó
szkriptek, NE2000, 3C509) és párhuzamos csatolófelületes ZIP
meghajtó támogatást is. Ezek a lemezek 4Mb RAM-mal rendelkező
386-on elindulnak. MSDOS támogatást is beillesztettek, így DOS
partícióra is letölthetsz hálózatról.
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/recovery/images>
A.2. Mentő csomagok.
Jónéhány mentő lemez készítésére alkalmas csomagot találsz a
metalab.unc.edu címen. Ezekkel a csomagokkal megadod, hogy mely
állományokat szeretnéd csatolni, és a szoftver automatizálja (változó
mélységben) az indítólemez készítését. Nézd meg a
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/recovery/!INDEX.html> címet
további információkért. Gondosan ellenőrizd az állományok dátumát --
néhány ilyen csomagot jóideje nem frissítettek, és nem támogatja a
memóriába töltődő tömörített gyökér állományrendszer készítését. A
legjobb tudomásunk szerint csak a Yard csomag tudja ezt.
A.3. Graham Chapman parancsértelmező szkriptje
Graham Chapman készített egy szkriptcsomagot, ami hasznos példa lehet
az indítólemezek készítésére. Eme HOGYAN előző verziójának
függelékében szerepeltek a szkriptek, de átkerültek az alábbi
honlapra:
<http://www.zeta.org.au/~grahamc/linux.html>
Kényelmesnek találhatod ezen szkriptek használatát, és ha így van,
gondosan olvasd el az utasításokat -- például, ha rossz swap eszközt
választasz, úgy találnád, hogy a gyökér állományrendszered teljesen és
véglegesen letörlődött. Ügyelj rá, hogy pontosan konfigurálod, mielőtt
használod!
A.4. LILO -- a Linux betöltő.
Werner Almesberger írta. Nagyon jó indító betöltő, a dokumentációja az
indító szektor tartalmáról és az indulási folyamat korai fázisáról is
tartalmaz tartalmaz információkat.
Ftp-vel megtalálod a <ftp://tsx-11.mit.edu/pub/linux/packages/lilo/>
címen, valamint a Metalab-on és a tükrözésein.
A.5. Linux GYIK és HOGYANok.
Több forrásból is beszerezheted őket. Nézd meg a news.answers és a
comp.os.linux.announce usenet hírcsoportokat.
A GYIK-et megtalálod a
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/docs/faqs/linux-faq> címent, és a
HOGYAN-okat a <http://metalab.unc.edu/pub/Linux/docs/HOWTO> címen.
A Linux legtöbb dokumentációját megtalálod a A Linux Dokumentációs
Project honlapja <http://metalab.unc.edu/LDP/> címen.
Ha végképp kétségbeestél, küldj levelet a mail-server@rtfm.mit.edu
címre, a levél törzse legyen ``help'', majd kövesd a kapott
utasításokat.
A.6. Memórialemez használat.
Nagyon jó leírást találsz a Linux kernel mellett található
dokumentációban az új memórialemez-kód működéséről. Lásd:
/usr/src/linux/Documentation/ramdisk.txt. Ezt Paul Gortmaker írta, és
tartalmaz egy fejezetet a tömörített memórialemezekről.
A.7. A Linux betöltési folyamata.
A Linux betöltő folyamatának részletesebb ismertetéséhez íme néhány
kiindulási pont:
ˇ A Linux Rendszeradminisztrátorok Kézikönyvének van egy a
betöltéssel foglalkozó fejezete, lásd:
<http://metalab.unc.edu/LDP/LDP/sag/c1582.html>
ˇ A LILO ``Technikai áttekintésében'' a
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/boot/lilo/lilo-t-21.ps.gz>
címen megtalálható a betöltési folyamat kifejezetten technikai,
alacsony szintű leírása, egészen addig, amíg a kernel elindul.
ˇ A forráskód a kézikönyvek alapja. Alább néhány az indítás
folyamatához kapcsolódó kernel állományt találsz. Ha megvan a Linux
kernel forráskódja, megtalálod ezeket az állományokat a gépeden az
/usr/src/linux alkönyvtárban. Más lehetőség, hogy megnézed Shigio
Yamaguchi (shigio@wafu.netgate.net) nagyon szép hypertext-es kernel
böngészőjét a <http://wafu.netgate.net/linux/> címen. Néhány
fontos állomány:
arch/i386/boot/bootsect.S,setup.S
A bootszektor számára tartalmaz assembly kódot.
arch/i386/boot/compressed/misc.c
A kernel kitömörítéséhez tartalmaz kódot.
arch/i386/kernel/
Ez az alkönyvtár tartalmazza a kernel inicializációs kódját. A
setup.c tartalmazza a memórialemez szót.
drivers/block/rd.c
A memórialemez meghajtó szoftverét tartalmazza. A rd_load és a
rd_load_image eljárások blokkokat olvasnak egy eszközről a
memórialemezre. Az identify_ramdisk_image eljárás meghatározza,
hogy milyen állományrendszert talált, és tömörítve van-e.
B. LILO indulási hibakódok.
A Usenet-en gyakran tesznek fel ilyen hibákkal kapcsolatos kérdéseket,
tehát nyilvános szolgáltatásként csatoljuk őket. Ez az összefoglaló a
<http://metalab.unc.edu/pub/Linux/system/boot/lilo/lilo-u-21.ps.gz>
címen található Werner Almsberger's LILO User Documentation-ból
származik.
Amikor a LILO betölti magát, a ``LILO'' szót jelzi ki. Minden kiírt
betű néhány specifikus művelet végrehajtása előtt vagy után kerül
kiírásra. Ha a LILO hibázik valahol, a kiírt betűk segítenek a
probléma azonosításában.
(semmi)
A LILO egyetlen részét sem sikerült betölteni. A LILO vagy nincs
feltelepítve, vagy nem aktív az a partíció, amire telepítve
lett.
L Az indító betöltő betöltődött, és elindult, de nem tudta
betölteni a második szintű indító betöltőt. A kétszámjegyű
hibakód jelzi a probléma típusát (lásd még a ``Lemez
hibakódokat''). Ez a feltétel általában médium hibára utal, vagy
geometria eltérésre (például hibás lemez paraméterek).
LI Az indító betöltő betöltötte a második szintű indító betöltőt,
de nem tudta végrehajtani. Ezt vagy a geometria eltérése okozza,
vagy a /boot/boot.b elmozgatása a map telepítő futtatása nélkül.
LIL
Az indító betöltő elindult, de nem tudta betölteni a leíró
táblát a map állományból. Ezt általában a médium hibája okozza,
vagy geometriai eltérés.
LIL?
Az indító betöltő második fázisa hibás címre töltődött. Ezt
tipikusan hibás geometria okozza, vagy a /boot/boot.b
elmozgatása a map telepítő futtatása nélkül.
LIL-
A leíró tábla hibás. Ez lehet egyrészt a geometria hibája, vagy
a /boot/map elmozgatásaa map telepítő futtatása nélkül.
LILO
All parts of LILO have been successfully loaded.
If the BIOS signals an error when LILO is trying to load a boot image,
the respective error code is displayed. These codes range from 0x00
through 0xbb. See the LILO User Guide for an explanation of these.
C. Példa egy gyökérlemez könyvtárlistájára.
Íme egy példa a gyökér állományrendszerre és egy eszközlemezre.
Gyökér könyvtár:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 bin
drwx--x--x 2 root root 4096 Nov 1 15:39 dev
drwx--x--x 3 root root 1024 Nov 1 15:39 etc
drwx--x--x 4 root root 1024 Nov 1 15:39 lib
drwx--x--x 5 root root 1024 Nov 1 15:39 mnt
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 proc
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 root
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 sbin
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 tmp
drwx--x--x 7 root root 1024 Nov 1 15:39 usr
drwx--x--x 5 root root 1024 Nov 1 15:39 var
/bin:
-rwx--x--x 1 root root 62660 Nov 1 15:39 ash
-rwx--x--x 1 root root 9032 Nov 1 15:39 cat
-rwx--x--x 1 root root 10276 Nov 1 15:39 chmod
-rwx--x--x 1 root root 9592 Nov 1 15:39 chown
-rwx--x--x 1 root root 23124 Nov 1 15:39 cp
-rwx--x--x 1 root root 23028 Nov 1 15:39 date
-rwx--x--x 1 root root 14052 Nov 1 15:39 dd
-rwx--x--x 1 root root 14144 Nov 1 15:39 df
-rwx--x--x 1 root root 69444 Nov 1 15:39 egrep
-rwx--x--x 1 root root 395 Nov 1 15:39 false
-rwx--x--x 1 root root 69444 Nov 1 15:39 fgrep
-rwx--x--x 1 root root 69444 Nov 1 15:39 grep
-rwx--x--x 3 root root 45436 Nov 1 15:39 gunzip
-rwx--x--x 3 root root 45436 Nov 1 15:39 gzip
-rwx--x--x 1 root root 8008 Nov 1 15:39 hostname
-rwx--x--x 1 root root 12736 Nov 1 15:39 ln
-rws--x--x 1 root root 15284 Nov 1 15:39 login
-rwx--x--x 1 root root 29308 Nov 1 15:39 ls
-rwx--x--x 1 root root 8268 Nov 1 15:39 mkdir
-rwx--x--x 1 root root 8920 Nov 1 15:39 mknod
-rwx--x--x 1 root root 24836 Nov 1 15:39 more
-rws--x--x 1 root root 37640 Nov 1 15:39 mount
-rwx--x--x 1 root root 12240 Nov 1 15:39 mt
-rwx--x--x 1 root root 12932 Nov 1 15:39 mv
-r-x--x--x 1 root root 12324 Nov 1 15:39 ps
-rwx--x--x 1 root root 5388 Nov 1 15:39 pwd
-rwx--x--x 1 root root 10092 Nov 1 15:39 rm
lrwxrwxrwx 1 root root 3 Nov 1 15:39 sh -> ash
-rwx--x--x 1 root root 25296 Nov 1 15:39 stty
-rws--x--x 1 root root 12648 Nov 1 15:39 su
-rwx--x--x 1 root root 4444 Nov 1 15:39 sync
-rwx--x--x 1 root root 110668 Nov 1 15:39 tar
-rwx--x--x 1 root root 19712 Nov 1 15:39 touch
-rwx--x--x 1 root root 395 Nov 1 15:39 true
-rws--x--x 1 root root 19084 Nov 1 15:39 umount
-rwx--x--x 1 root root 5368 Nov 1 15:39 uname
-rwx--x--x 3 root root 45436 Nov 1 15:39 zcat
/dev:
lrwxrwxrwx 1 root root 6 Nov 1 15:39 cdrom -> cdu31a
brw-rw-r-- 1 root root 15, 0 May 5 1998 cdu31a
crw------- 1 root root 4, 0 Nov 1 15:29 console
crw-rw-rw- 1 root uucp 5, 64 Sep 9 19:46 cua0
crw-rw-rw- 1 root uucp 5, 65 May 5 1998 cua1
crw-rw-rw- 1 root uucp 5, 66 May 5 1998 cua2
crw-rw-rw- 1 root uucp 5, 67 May 5 1998 cua3
brw-rw---- 1 root floppy 2, 0 Aug 8 13:54 fd0
brw-rw---- 1 root floppy 2, 36 Aug 8 13:54 fd0CompaQ
brw-rw---- 1 root floppy 2, 84 Aug 8 13:55 fd0D1040
brw-rw---- 1 root floppy 2, 88 Aug 8 13:55 fd0D1120
brw-rw---- 1 root floppy 2, 12 Aug 8 13:54 fd0D360
brw-rw---- 1 root floppy 2, 16 Aug 8 13:54 fd0D720
brw-rw---- 1 root floppy 2, 120 Aug 8 13:55 fd0D800
brw-rw---- 1 root floppy 2, 32 Aug 8 13:54 fd0E2880
brw-rw---- 1 root floppy 2, 104 Aug 8 13:55 fd0E3200
brw-rw---- 1 root floppy 2, 108 Aug 8 13:55 fd0E3520
brw-rw---- 1 root floppy 2, 112 Aug 8 13:55 fd0E3840
brw-rw---- 1 root floppy 2, 28 Aug 8 13:54 fd0H1440
brw-rw---- 1 root floppy 2, 124 Aug 8 13:55 fd0H1600
brw-rw---- 1 root floppy 2, 44 Aug 8 13:55 fd0H1680
brw-rw---- 1 root floppy 2, 60 Aug 8 13:55 fd0H1722
brw-rw---- 1 root floppy 2, 76 Aug 8 13:55 fd0H1743
brw-rw---- 1 root floppy 2, 96 Aug 8 13:55 fd0H1760
brw-rw---- 1 root floppy 2, 116 Aug 8 13:55 fd0H1840
brw-rw---- 1 root floppy 2, 100 Aug 8 13:55 fd0H1920
lrwxrwxrwx 1 root root 7 Nov 1 15:39 fd0H360 -> fd0D360
lrwxrwxrwx 1 root root 7 Nov 1 15:39 fd0H720 -> fd0D720
brw-rw---- 1 root floppy 2, 52 Aug 8 13:55 fd0H820
brw-rw---- 1 root floppy 2, 68 Aug 8 13:55 fd0H830
brw-rw---- 1 root floppy 2, 4 Aug 8 13:54 fd0d360
brw-rw---- 1 root floppy 2, 8 Aug 8 13:54 fd0h1200
brw-rw---- 1 root floppy 2, 40 Aug 8 13:54 fd0h1440
brw-rw---- 1 root floppy 2, 56 Aug 8 13:55 fd0h1476
brw-rw---- 1 root floppy 2, 72 Aug 8 13:55 fd0h1494
brw-rw---- 1 root floppy 2, 92 Aug 8 13:55 fd0h1600
brw-rw---- 1 root floppy 2, 20 Aug 8 13:54 fd0h360
brw-rw---- 1 root floppy 2, 48 Aug 8 13:55 fd0h410
brw-rw---- 1 root floppy 2, 64 Aug 8 13:55 fd0h420
brw-rw---- 1 root floppy 2, 24 Aug 8 13:54 fd0h720
brw-rw---- 1 root floppy 2, 80 Aug 8 13:55 fd0h880
brw-rw---- 1 root disk 3, 0 May 5 1998 hda
brw-rw---- 1 root disk 3, 1 May 5 1998 hda1
brw-rw---- 1 root disk 3, 2 May 5 1998 hda2
brw-rw---- 1 root disk 3, 3 May 5 1998 hda3
brw-rw---- 1 root disk 3, 4 May 5 1998 hda4
brw-rw---- 1 root disk 3, 5 May 5 1998 hda5
brw-rw---- 1 root disk 3, 6 May 5 1998 hda6
brw-rw---- 1 root disk 3, 64 May 5 1998 hdb
brw-rw---- 1 root disk 3, 65 May 5 1998 hdb1
brw-rw---- 1 root disk 3, 66 May 5 1998 hdb2
brw-rw---- 1 root disk 3, 67 May 5 1998 hdb3
brw-rw---- 1 root disk 3, 68 May 5 1998 hdb4
brw-rw---- 1 root disk 3, 69 May 5 1998 hdb5
brw-rw---- 1 root disk 3, 70 May 5 1998 hdb6
crw-r----- 1 root kmem 1, 2 May 5 1998 kmem
crw-r----- 1 root kmem 1, 1 May 5 1998 mem
lrwxrwxrwx 1 root root 12 Nov 1 15:39 modem -> ../dev/ttyS1
lrwxrwxrwx 1 root root 12 Nov 1 15:39 mouse -> ../dev/psaux
crw-rw-rw- 1 root root 1, 3 May 5 1998 null
crwxrwxrwx 1 root root 10, 1 Oct 5 20:22 psaux
brw-r----- 1 root disk 1, 1 May 5 1998 ram
brw-rw---- 1 root disk 1, 0 May 5 1998 ram0
brw-rw---- 1 root disk 1, 1 May 5 1998 ram1
brw-rw---- 1 root disk 1, 2 May 5 1998 ram2
brw-rw---- 1 root disk 1, 3 May 5 1998 ram3
brw-rw---- 1 root disk 1, 4 May 5 1998 ram4
brw-rw---- 1 root disk 1, 5 May 5 1998 ram5
brw-rw---- 1 root disk 1, 6 May 5 1998 ram6
brw-rw---- 1 root disk 1, 7 May 5 1998 ram7
brw-rw---- 1 root disk 1, 8 May 5 1998 ram8
brw-rw---- 1 root disk 1, 9 May 5 1998 ram9
lrwxrwxrwx 1 root root 4 Nov 1 15:39 ramdisk -> ram0
*** Csak az általam használt IDE partíciók számára csatoltam az eszközöket.
*** Ha SCSI-t használsz, akkor a /dev/sdXX eszközöket kell ezek helyett használod.
crw------- 1 root root 4, 0 May 5 1998 tty0
crw--w---- 1 root tty 4, 1 Nov 1 15:39 tty1
crw------- 1 root root 4, 2 Nov 1 15:29 tty2
crw------- 1 root root 4, 3 Nov 1 15:29 tty3
crw------- 1 root root 4, 4 Nov 1 15:29 tty4
crw------- 1 root root 4, 5 Nov 1 15:29 tty5
crw------- 1 root root 4, 6 Nov 1 15:29 tty6
crw------- 1 root root 4, 7 May 5 1998 tty7
crw------- 1 root tty 4, 8 May 5 1998 tty8
crw------- 1 root tty 4, 9 May 8 12:57 tty9
crw-rw-rw- 1 root root 4, 65 Nov 1 12:17 ttyS1
crw-rw-rw- 1 root root 1, 5 May 5 1998 zero
/etc:
-rw------- 1 root root 164 Nov 1 15:39 conf.modules
-rw------- 1 root root 668 Nov 1 15:39 fstab
-rw------- 1 root root 71 Nov 1 15:39 gettydefs
-rw------- 1 root root 389 Nov 1 15:39 group
-rw------- 1 root root 413 Nov 1 15:39 inittab
-rw------- 1 root root 65 Nov 1 15:39 issue
-rw-r--r-- 1 root root 746 Nov 1 15:39 ld.so.cache
*** Az ld.so.cache-t az ldconfig készítette, és cache-li a könyvtárak helyét.
*** Több dolog összeomlik indulás-időben, ha az ld.so.cache hiányzik.
*** Vagy újragyártod az indítólemez készítése után, vagy csatolod az
*** ldconfig-ot az indítólemezen, és egy rc.x szkriptből indítod
*** a cache frissítéséhez.
-rw------- 1 root root 32 Nov 1 15:39 motd
-rw------- 1 root root 949 Nov 1 15:39 nsswitch.conf
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 pam.d
-rw------- 1 root root 139 Nov 1 15:39 passwd
-rw------- 1 root root 516 Nov 1 15:39 profile
-rwx--x--x 1 root root 387 Nov 1 15:39 rc
-rw------- 1 root root 55 Nov 1 15:39 shells
-rw------- 1 root root 774 Nov 1 15:39 termcap
-rw------- 1 root root 78 Nov 1 15:39 ttytype
lrwxrwxrwx 1 root root 15 Nov 1 15:39 utmp -> ../var/run/utmp
lrwxrwxrwx 1 root root 15 Nov 1 15:39 wtmp -> ../var/log/wtmp
/etc/pam.d:
-rw------- 1 root root 356 Nov 1 15:39 other
/lib:
*** Nekem ELF rendszerem van glibc-vel, tehát az ld-2.so betöltőre van szükségem.
-rwxr-xr-x 1 root root 45415 Nov 1 15:39 ld-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 11 Nov 1 15:39 ld-linux.so.2 -> ld-2.0.7.so
-rwxr-xr-x 1 root root 731548 Nov 1 15:39 libc-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 13 Nov 1 15:39 libc.so.6 -> libc-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 17 Nov 1 15:39 libcom_err.so.2 -> libcom_err.so.2.0
-rwxr-xr-x 1 root root 6209 Nov 1 15:39 libcom_err.so.2.0
-rwxr-xr-x 1 root root 153881 Nov 1 15:39 libcrypt-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 17 Nov 1 15:39 libcrypt.so.1 -> libcrypt-2.0.7.so
-rwxr-xr-x 1 root root 12962 Nov 1 15:39 libdl-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 14 Nov 1 15:39 libdl.so.2 -> libdl-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 16 Nov 1 15:39 libext2fs.so.2 -> libext2fs.so.2.4
-rwxr-xr-x 1 root root 81382 Nov 1 15:39 libext2fs.so.2.4
-rwxr-xr-x 1 root root 25222 Nov 1 15:39 libnsl-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 15 Nov 1 15:39 libnsl.so.1 -> libnsl-2.0.7.so
-rwx--x--x 1 root root 178336 Nov 1 15:39 libnss_files-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 21 Nov 1 15:39 libnss_files.so.1 -> libnss_files-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 14 Nov 1 15:39 libpam.so.0 -> libpam.so.0.64
-rwxr-xr-x 1 root root 26906 Nov 1 15:39 libpam.so.0.64
lrwxrwxrwx 1 root root 19 Nov 1 15:39 libpam_misc.so.0 -> libpam_misc.so.0.64
-rwxr-xr-x 1 root root 7086 Nov 1 15:39 libpam_misc.so.0.64
-r-xr-xr-x 1 root root 35615 Nov 1 15:39 libproc.so.1.2.6
lrwxrwxrwx 1 root root 15 Nov 1 15:39 libpwdb.so.0 -> libpwdb.so.0.54
-rw-r--r-- 1 root root 121899 Nov 1 15:39 libpwdb.so.0.54
lrwxrwxrwx 1 root root 19 Nov 1 15:39 libtermcap.so.2 -> libtermcap.so.2.0.8
-rwxr-xr-x 1 root root 12041 Nov 1 15:39 libtermcap.so.2.0.8
-rwxr-xr-x 1 root root 12874 Nov 1 15:39 libutil-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 16 Nov 1 15:39 libutil.so.1 -> libutil-2.0.7.so
lrwxrwxrwx 1 root root 14 Nov 1 15:39 libuuid.so.1 -> libuuid.so.1.1
-rwxr-xr-x 1 root root 8039 Nov 1 15:39 libuuid.so.1.1
drwx--x--x 3 root root 1024 Nov 1 15:39 modules
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 security
/lib/modules:
drwx--x--x 4 root root 1024 Nov 1 15:39 2.0.35
/lib/modules/2.0.35:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 block
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 cdrom
/lib/modules/2.0.35/block:
-rw------- 1 root root 7156 Nov 1 15:39 loop.o
/lib/modules/2.0.35/cdrom:
-rw------- 1 root root 24108 Nov 1 15:39 cdu31a.o
/lib/security:
-rwx--x--x 1 root root 8771 Nov 1 15:39 pam_permit.so
*** Alkönyvtár törzs beillesztéshez
/mnt:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 SparQ
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 cdrom
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 floppy
/proc:
/root:
-rw------- 1 root root 176 Nov 1 15:39 .bashrc
-rw------- 1 root root 182 Nov 1 15:39 .cshrc
-rw------- 1 root root 47 Nov 1 15:39 .glintrc
-rwx--x--x 1 root root 455 Nov 1 15:39 .profile
-rw------- 1 root root 4014 Nov 1 15:39 .tcshrc
/sbin:
-rwx--x--x 1 root root 23976 Nov 1 15:39 depmod
-rwx--x--x 2 root root 274600 Nov 1 15:39 e2fsck
-rwx--x--x 1 root root 41268 Nov 1 15:39 fdisk
-rwx--x--x 1 root root 9396 Nov 1 15:39 fsck
-rwx--x--x 2 root root 274600 Nov 1 15:39 fsck.ext2
-rwx--x--x 1 root root 29556 Nov 1 15:39 getty
-rwx--x--x 1 root root 6620 Nov 1 15:39 halt
-rwx--x--x 1 root root 23116 Nov 1 15:39 init
-rwx--x--x 1 root root 25612 Nov 1 15:39 insmod
-rwx--x--x 1 root root 10368 Nov 1 15:39 kerneld
-rwx--x--x 1 root root 110400 Nov 1 15:39 ldconfig
-rwx--x--x 1 root root 6108 Nov 1 15:39 lsmod
-rwx--x--x 2 root root 17400 Nov 1 15:39 mke2fs
-rwx--x--x 1 root root 4072 Nov 1 15:39 mkfs
-rwx--x--x 2 root root 17400 Nov 1 15:39 mkfs.ext2
-rwx--x--x 1 root root 5664 Nov 1 15:39 mkswap
-rwx--x--x 1 root root 22032 Nov 1 15:39 modprobe
lrwxrwxrwx 1 root root 4 Nov 1 15:39 reboot -> halt
-rwx--x--x 1 root root 7492 Nov 1 15:39 rmmod
-rwx--x--x 1 root root 12932 Nov 1 15:39 shutdown
lrwxrwxrwx 1 root root 6 Nov 1 15:39 swapoff -> swapon
-rwx--x--x 1 root root 5124 Nov 1 15:39 swapon
lrwxrwxrwx 1 root root 4 Nov 1 15:39 telinit -> init
-rwx--x--x 1 root root 6944 Nov 1 15:39 update
/tmp:
/usr:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 bin
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 lib
drwx--x--x 3 root root 1024 Nov 1 15:39 man
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 sbin
drwx--x--x 3 root root 1024 Nov 1 15:39 share
lrwxrwxrwx 1 root root 10 Nov 1 15:39 tmp -> ../var/tmp
/usr/bin:
-rwx--x--x 1 root root 37164 Nov 1 15:39 afio
-rwx--x--x 1 root root 5044 Nov 1 15:39 chroot
-rwx--x--x 1 root root 10656 Nov 1 15:39 cut
-rwx--x--x 1 root root 63652 Nov 1 15:39 diff
-rwx--x--x 1 root root 12972 Nov 1 15:39 du
-rwx--x--x 1 root root 56552 Nov 1 15:39 find
-r-x--x--x 1 root root 6280 Nov 1 15:39 free
-rwx--x--x 1 root root 7680 Nov 1 15:39 head
-rwx--x--x 1 root root 8504 Nov 1 15:39 id
-r-sr-xr-x 1 root bin 4200 Nov 1 15:39 passwd
-rwx--x--x 1 root root 14856 Nov 1 15:39 tail
-rwx--x--x 1 root root 19008 Nov 1 15:39 tr
-rwx--x--x 1 root root 7160 Nov 1 15:39 wc
-rwx--x--x 1 root root 4412 Nov 1 15:39 whoami
/usr/lib:
lrwxrwxrwx 1 root root 17 Nov 1 15:39 libncurses.so.4 -> libncurses.so.4.2
-rw-r--r-- 1 root root 260474 Nov 1 15:39 libncurses.so.4.2
/usr/sbin:
-r-x--x--x 1 root root 13684 Nov 1 15:39 fuser
-rwx--x--x 1 root root 3876 Nov 1 15:39 mklost+found
/usr/share:
drwx--x--x 4 root root 1024 Nov 1 15:39 terminfo
/usr/share/terminfo:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 l
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 v
/usr/share/terminfo/l:
-rw------- 1 root root 1552 Nov 1 15:39 linux
-rw------- 1 root root 1516 Nov 1 15:39 linux-m
-rw------- 1 root root 1583 Nov 1 15:39 linux-nic
/usr/share/terminfo/v:
-rw------- 2 root root 1143 Nov 1 15:39 vt100
-rw------- 2 root root 1143 Nov 1 15:39 vt100-am
/var:
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 log
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 run
drwx--x--x 2 root root 1024 Nov 1 15:39 tmp
/var/log:
-rw------- 1 root root 0 Nov 1 15:39 wtmp
/var/run:
-rw------- 1 root root 0 Nov 1 15:39 utmp
/var/tmp:
D. Példa egy eszköz lemez alkönyvtár listájára.
teljes 579
-rwxr-xr-x 1 root root 42333 Jul 28 19:05 cpio*
-rwxr-xr-x 1 root root 32844 Aug 28 19:50 debugfs*
-rwxr-xr-x 1 root root 103560 Jul 29 21:31 elvis*
-rwxr-xr-x 1 root root 29536 Jul 28 19:04 fdisk*
-rw-r--r-- 1 root root 128254 Jul 28 19:03 ftape.o
-rwxr-xr-x 1 root root 17564 Jul 25 03:21 ftmt*
-rwxr-xr-x 1 root root 64161 Jul 29 20:47 grep*
-rwxr-xr-x 1 root root 45309 Jul 29 20:48 gzip*
-rwxr-xr-x 1 root root 23560 Jul 28 19:04 insmod*
-rwxr-xr-x 1 root root 118 Jul 28 19:04 lsmod*
lrwxrwxrwx 1 root root 5 Jul 28 19:04 mt -> mt-st*
-rwxr-xr-x 1 root root 9573 Jul 28 19:03 mt-st*
lrwxrwxrwx 1 root root 6 Jul 28 19:05 rmmod -> insmod*
-rwxr-xr-x 1 root root 104085 Jul 28 19:05 tar*
lrwxrwxrwx 1 root root 5 Jul 29 21:35 vi -> elvis*